Jó reggelt, Zala vármegye!

Természetesnek gondoljuk, hogy a szalma jobbára mezőgazdasági mellékterméknek számít, amelynek tápértéke csekély, mégis a megfelelő hasznosítása a mezőgazdaságon túlmutató fontos kérdés. A szalma ugyanis semmilyen állapotában nem szennyez és megújuló anyagforrásnak számít. A száraz szalma fűtőértéke akár a fűtőolaj fűtőértékének  1/3-át is elérheti, ezért kiválóan alkalmas energiatermelésre. Az ilyen célú hasznosítás hatásfokát növelni lehet, ha a szalmabálákból készített biobrikettet égetik el. Az energetikai hasznosítás térhódítása mellett a szalma az építkezésben is kezd újra helyet követelni. A magyarországi népi építészetben zsúptetők készítésére és vályogfalak összetevőjeként régóta használják. Az USA-ban pedig a kirobbanó olajválság a z 1970-es években irányította rá a figyelmet a szalmabálákkal való építkezés felkarolására. A szalmabála hőszigetelő és hőtároló képessége ugyanis kitűnő, ezért energiatakarékossági megfontolásból indokolt lenne a „szalmaházak” építésének ösztönzése. Környezetvédelmi szempontból kiemelendő, hogy az ilyen házak építésének ökológiai lábnyoma kicsi minthogy az építőanyag, a szalma előállítása nem CO2-termeléssel, hanem egyenesen az üvegházhatású gáz elnyelésével jár.