Horváth Péter zalabaksai előadása

Horváth Péter 2018 óta az UBM Csoport vezérigazgatója, cégük takarmánygyártással és takarmányalapanyag-kereskedelemmel foglalkozik. Még az 1990-es években költözött el családjával Zalabaksáról, először Zalaegerszegre került, a Zrínyi-gimnáziumban érettségizett, főiskolásként először Sopronba, majd Budapestre vezetett az útja, ahol aztán dolgozni kezdett az UBM-nél, de a tőzsdei brókerkét is kipróbálta magát.

A rövid életút bemutató után előadása jórészt Japánról szólt, a hallgatóság megtudhatta, hogy a Japán iránti érdeklődése már gyerekkorában megjelent, gimnazistaként vásárolt egy japán nyelvkönyvet, amit szülei nem díjaztak, nem is bizonyult túl hasznosnak, viszont a japán nyelv tanulásának útján az első lépéseket akkor tette meg. Egyetemista korában kezdett el aikidózni, a japán harcművészetet azóta is űzi és tulajdonképpen az aikido volt a motiváció, hogy elutazzon Japánba.

- Szerettem volna autentikus helyen megnézni, hogyan is csinálják ezt a japánok, ezért 2007-ben kiutaztunk Japánba barátaimmal – mesélte. - Volt kapcsolatom egy emberrel, akit már a második apámnak tekintek, ő hét danos mester. Elmondta, hogy merre menjünk és hol legyünk adott időpontban. De ekkor még nem beszéltem japánul, telefonszámunk sem volt hozzá, ráadásul Franciaországon keresztül utaztunk, ahol belecsöppentünk egy reptéri sztrájkba. Aztán kalandosan, de megérkeztünk a kijelölt helyre Tokióba, abba a városba, mely akkora, mint az egész Dunántúl.

Így kezdődött a japán kapcsolat. Horváth Péter azóta már vagy 20 alkalommal járt Japánba, járt az ország számos pontján és sok érdekességet elmondott Japánról, az elmondottakat fotókon követhette a közönség.

Egyik nagy élménye - mint mondta -, hogy megmászta a 3000 méter magas szent hegyet, a Fujit, és onnan nézte a napfelkeltét.

Horváth Péter középszinten beszéli a japán nyelvet, melyről megtudhatta a közönség, hogy egykor a szigetországban a kínai írásjegyeket vették át, melyek alkalmasak a japán nyelv kifejezésére. Az előadáson néhány kandzsit, írásjelet is mutatott a 20 ezerből és elmagyarázta jelentésüket. Egyébként egy, az 1940-es években bevezetett nyelvtani reform után 2050 darabos gyűjteménybe sűrítették egyszerűsítéssel a 20 ezer írásjelet, ez az a szám, amit a középiskola végére megtanulnak a diákok.

Néhány ismert sztereotípiát is megerősített: a japánok valóban precízek, pontosak, udvariasak, de körülményesek is. A japán idősek pedig nagyon aktívak, illetve igyekeznek számukra elvégezhető feladatokat találni, hogy érezzék, fontosak a társadalomnak.

A zalabaksai elszármazott 15 éve fut amatőrként egyre nagyobb lelkesedéssel. Tíz maratonon van túl a világ különböző részein, hármat Japánan futott le. A legújabb célja, hogy a világ 6 legnagyobb maratonját, avagy az Abbott World Marathon Majors-t, lefussa. Ehhez Boston, Berlin, New York, London, Chicago, Tokió városok maratonversenyét kell teljesíteni. Eddig kettő van meg neki, a berlini és a bostoni. A felkészülésről, utazásról, versenyekről, kultúráról szerzett tapasztalatait, élményeit blogbejegyzéseiben is szívesen megosztja mindenkivel.

A program a Zalabaksai Kulturális és Ifjúsági Egyesület, valamint a Magyar Vöröskereszt Zalabaksa Települési Alapszervezete szervezésben jött létre.