Felújították az újjáépített templomot – fiatalok költöznek az elnéptelenedő faluba (galériával)

Megyünk tovább a vadrózsák szegélyezte mezei úton, Szentpál még jó két kilométerre van Bagodtól. No, persze ez is Bagod már, de évezredes, önálló múltját több minden őrzi még. Például egy gyönyörű, anyagaiban vadonatújnak tűnő templom és a körülötte megbújó temető. És az egyre kevesebb emlékezet azok fejében, akik egykor itt laktak, s akik a valamikori nagy faluról mesélnek.

A templomot – mint már említettük, 2001-ben építették újjá többszáz éves, fájdalmas romjaiból, s tavaly ősszel újra nekiláttak az építők az addig előjött hibák kijavításának. Még mielőtt a mai valóságról beszélnénk, idézünk a Szombathelyi Egyházmegye honlapjáról, melyen Bagod plébániájánál ez olvasható Szentpál templomáról:

"A XIII. században, 1260 körül épült a szentpáli falurész temploma. Kisebb méretű körtemplom volt ez, amely későromán stílusban épült Szent Pál tiszteletére. Szentpál falu birtokosa ebben az időben a Szentpáli család volt, plébániája és papja szerepelt az 1333. évi pápai tizedjegyzékben. A török hódoltság idején elhagyatva romladozott. A XVIII. század elején újra települt a falu, s egyházaként 1755-ben állították helyre a templomot. Keleti oldalához előcsarnokot, fölé harangtornyot építettek, de 1860-tól újra magára hagyták, s a XX. század végéig csupasz téglaromként dacolt az idővel. A vörös, lapos téglából épült kerek templom falkutatása és felmérése 1963-ban történt meg. Hajójának belső átmérője 5,1 méter, falvastagsága 1,25 és 1,50 méter között váltakozik. A centrális alaprajzú hajó nyugati bejáratát befalazták, láthatóak voltak azonban a körfalba mélyedő fülkék. 1999-ig megdöbbentő látványt nyújtott a rom. Román stílusú körfalai álltak, belül a fülkék, kívül függőleges falszalagok tagolták. Kupolája beszakadt, a barokk- kori toldalék egy téglaíve azonban egyben maradt, bizarr kontrasztjaként az ötszáz évvel korábbi építménynek. Állt a torony is, téglából készült sisakostul, de ablakok és ajtó nélkül. 2001-ben a millenniumi „Árpád-kori falusi kis- és romtemplomok” helyreállítási program keretében megtörtént a szentpáli körtemplom teljes műemléki restaurálása. Tervezője Káldy Gyula volt, aki 1982-ben újra elvégezte az épület felmérését és falkutatását, 2001-ben megtörtént az eredetileg körtemplom felújítása."

Most, a barokkos megújítást követve, egy nyolcast rajzol az alapzat. Friss, piros cseréppel borított gúlasisakjával, simára vakolt, hófehérre festett falaival olyan lett, mint egy manapság divatos ravatalozó. Azt, hogy valójában egy nyolc és fél évszázados, remek téglamű rejtőzik a vakolat alatt, a régi fényképeikből tudhatjuk…

– A templom tulajdonosa a magyar állam. A szentpáli romtemplom régészeti feltárója Valter Ilona volt, ő készítette azt a fotót az épületről, amely a Béres Katalin Bagodról készült, s 2019-ben megjelent könyvében is látható. Többen is kezdeményezték a szentpáli templomrom felújítását, hiszen Árpád-kori kerek templommal csak nagyon kevés falu rendelkezett. A felújítás nagy munkájára 2001-ben került sor. Aztán előjöttek a felújított régi, öreg épületekre jellemző hibák. Kívül, s belül is elkezdett leperegni a festés, az új vakolat. Ezeket én egy-egy levélben rendre megírtam az Állami Vagyonkezelőnek, mert, hogy a megbízásukból az önkormányzatunk gondozza templomot, s környékét. Tavaly ősszel egyszer csak jelentkezett a kivitelező, hogy jönnek, s kijavítják a hibákat. Falszigetelés történt, külső festést kapott az egész templom, kijavították a tetőhibákat, s a vízelvezetés is megtörtént. Az idén, kora tavasszal készültek el ezzel a munkával – mondja Sipos Ferenc, Bagod polgármestere. – Amúgy már csak nyolcan laknak itt, bár most elkezdődött valami, mert több fiatal is ide költözik.

Béres Katalin könyvében az olvasható, hogy a 17. század végére elnéptelenedett a falu, temploma is romokban hevert, de nem pusztult el teljesen. Lassan benépesedett Szentpál, azonban nagyon kicsi falu maradt, 1784-ben, 38 házban, 90 ember élt. Az utolsó népszámláláskor, amikor még Szentpál önálló volt, 1880-ban, mindössze 73-an lakták. Mivel nagyon távolesett az országúttól, nem fejlődött, s már 1882-ben megtörtént a Vitenyéddel való összevonása, s Vitenyédszentpál lett a két faluból. Később, Alsóbagod és Vitenyédszentpál egyesítéséről 1939-ben született döntés, amit vitattak, de 1947-ben Alsóbagod és Vitenyédszentpál végérvényesen egyesült Bagodvitenyéd néven. 1977-ben alakult ki a mai falu, amikor is Bagodvitenyéd és Felsőbagod is egyesült Bagod néven. Szentpál falurészből továbbra is tartott az elvándorlás, a kihalás. Házainak egy része még jó karban van, a telkek többségét gondozzák is, de már látni romos hajlékokat. Az egyik telken azonban egy fiatalember építkezik, egy ház alapjainak kialakításán fáradozik.

– Mi készül? – kérdem az egerszegi Csóbor Ákost.

– Ide építem fel a házunkat – mondja, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. – Vonz a nyugalom, a békés környezet, a természet közelsége. Erdőgazdálkodásban dolgozom, s mindenem a természet. Az sem igaz, hogy innét mindenki elmegy. Épp itt jön a barátom, Horváth Milán, aki szintén ide építette fel a házát, ő már szentpáli lakos. Amikor magát megláttam, azt hittem, hogy a földmérő jön, mert egy másik ismerősöm is itt vett telket, annak akarjuk kiméretni a pontos határait – említi Ákos.

Horváth Milán újdonsült szentpáli lakos a következőket mondja:

– Bagodon éltem előtte, aztán úgy gondoltam, hogy kiköltözök Szentpálra, mert már Bagodot is zsúfoltnak éreztem. Itt építkeztem, s egyáltalán nem bántam meg. Az a nyugalom, ami itt körülvesz bennünket páratlan. Gondolja csak meg, milyen élete volt a koronavírus járvány alatt annak, akit emeletes házban ért a baj? Itt ilyennel sem kell törődni, a széles mezők, rétek ilyenkor is más lehetőségeket kínálnak. Aztán itt van a közelünkben az Árpád-kori templom, amit gyönyörűen felújítottak.

Milánnal és Ákossal, illetve a családjaikkal nagyot javul az új lakosok aránya a községrészben, s vélhetően példájukat mások is követik majd…

– Ez egy új jelenség – mondja Sipos Ferenc, – s nem csak nálunk, másfelé is tapasztalni efféle visszaköltözést. Mi örülünk ennek, de visszatérve a templomra, ahol előzetes bejelentkezéssel, tavasztól őszig lehetőség van a templombelső megnézésére is, amelyről az önkormányzat gondoskodik – tudjuk meg a polgármestertől.

A búcsú résztvevőit az alapítvány a templomhoz közeli portán, az árnyas fák alatt látta vendégül, ahol mindenki örült a találkozásnak, a viszontlátásnak. Többen szóvá tették viszont, szeretnék, ha a falurész elejére a Bagod felírat alatt, visszahelyeznék, a Szentpál táblát, ami pár éve eltűnt. Smodics István a Szentpálért Egyesület alapító tagja így foglalja össze célkitűzésüket:

– A helyi lakók és elszármazottak tavaly megalapították a Szentpálért egyesületet, melynek célja a településrészért tenni akarók összefogása, közösség építése, a helység ismerté, vonzóvá tétele, a helyi értékek, hagyományok őrzése, ápolása. Ennek érdekében értéktár, közösségi tér megvalósításában gondolkodunk – fogalmazott.