A biztonságpolitikára koncentrál a nagykanizsai Doucha Lilla

Először is engedjenek meg egy kis személyes visszatekintést. Doucha Lillával először 2018-ban találkoztam, amikor Batthyány-gimnáziumosként osztálytársaival pontváró partit szerveztek az egyik kanizsai étteremben. Lillától akkor megtudtuk: az ELTE újonnan induló angol nyelvű nemzetközi kapcsolatok szakára jelentkezett. Kockáztatott, hiszen ennek volt a legmagasabb ponthatára az összes szak közül. A szülei bíztak a sikerében, s már behűtötték a pezsgőt.

Jól tették, hiszen öt évvel később olyan élményekről számolt be Lilla, melyek alapján igazán büszkék lehetünk a szerény, ám tudatosan és felelősen gondolkozó ifjú hölgyre.

– Középiskolai tanulmányaim során még nem volt pontos tervem arra vonatkozóan, milyen pályán tudnék kiteljesedni, így szakválasztásomat arra az egy biztos pontra alapoztam, amire a történelemfakultáció ébresztett rá: érdekel a háború, mint emberi viselkedésforma – fogalmazott. – A biztonságpolitikai érdeklődésem azonban ennél sokkal később, csak az Eötvös Loránd Tudományegyetem International Relations alapszakjának második évében rajzolódott ki. Bár ezt megelőzően dolgoztam az Egyesült Államokban és gyakornokoskodtam Magyarország Állandó NATO Képviseletén Brüsszelben, az igazi fordulatot a NATO iránti elköteleződésem hozta meg. Az akadémiai kíváncsiságom nyomán kutatógyakornokként töltöttem másfél évet a Külügyi és Külkereskedelmi Intézetben Budapesten, illetve fél évet a szakpolitikai elemzésekkel és kutatással foglalkozó cégnél, a GLOBSEC-nél Pozsonyban.

Lilla itt kapott igazán nagy lendületet. Az alapszak lezárása után elnyerte a Stipendium Peregrinum állami ösztöndíjat, melynek köszönhetően mesterszakát a világ egyik legrangosabb biztonságpolitikát oktató egyetemén, a King’s College Londonon végezhette. Az itt készült, elrettentés az űrben, mint műveleti térben történő alkalmazásának használatát vizsgáló szakdolgozatát a NATO Science and Technology Organization beválogatta egy szakértőknek szervezett svájci konferenciára, majd publikálta is.

– A formális oktatás kiegészítéseként az elmúlt években megjártam néhány nyári egyetemet és képzést – folytatta. – Részt vettem a prágai NATO summer schoolon, Magyarország delegáltjaként az Európai Űrügynökség által szervezett nemzetközi űrjogi és politikai kurzuson, a Geneva Center for Security Policy űrbiztonsági képzésén, valamint több játék­elméleteket és wargaminget, azaz hadijáték-szimulációt feldolgozó képzésen is. Idén pedig az amerikai Harvard Kennedy School egyik nyári egyetemi kurzusán szerepelhetek.

A tanulás mellett mindig igyekezett aktívan tenni az őt körülvevő közösségekért, melynek köszönhetően tagja lett a Biztonságpolitikai Szakkollégiumnak, a Magyar Hadtudományi Társaságnak, illetve a Magyar Ifjúsági Atlanti Tanácsnak (YATA Hungary). Utóbbinak lassan már másfél éve elnökeként tevékenykedik, illetve tavaly Berlinben a YATA nemzeti tagszervezetének, a Youth Atlantic Treaty Association International alelnökének választotta a nemzetközi közösség. A hazai biztonságpolitika iránt érdeklődő fiatalok segítése, valamint a transzatlanti kapcsolatok megerősítéséért végzett munkája elismeréseként néhány hete felkérték, hogy vegyen részt egy fiataloknak szervezett kerek­asztal-beszélgetésen a Münich Security Conference-en, vagyis a világ legrangosabb biztonságpolitikai eseményén.

– A legnagyobb megtiszteltetésnek azonban azt tartom, hogy a mindennapokat dr. Mártonffy Balázs kutatási asszisztenseként tölthetem a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetében – mondta Lilla. – Emellett a következő hónapokban a diszruptív (innovatív, negyedik vagy ötödik generációs fegyvernemek) technológiák és a védelmi innováció terén igyekszem bővíteni tapasztalataimat, felkészülésként a NATO nemzetközi igazgatóságának védelemtervezési főosztályán teljesítendő, szeptemberben kezdődő gyakornokságomra.

S hogy a ifjú kanizsai tehetség miért választotta ezt a pályát?

– Egyetemi tanulmányaim során a felismerés, illetve a transzatlanti szövetség kötelékében az elméletben elsajátított tudásom megerősített abban, hogy a gyakorlati diplomácia mozgatórugóinak megértéséhez szükségem van a makroszintű geopolitikai összefüggések és gyakorlati kivetüléseik feltérképezésére – mutatott rá. – Rövidesen célommá vált az elmélet és a mindennapi szakpolitika közti kapcsolatok átlátása és bővítése. Ennek érdekében igyekeztem a transzatlanti biztonságon belül több területen is jártasságot szerezni, mely az alapszak során a nemzetközi jog NATO elleni szándékos felhasználásának vizsgálatában nyilvánult meg, ezt követően pedig az űrbiztonság alapvető kérdéseinek felvetésében volt tetten érhető. Amíg lehetőségeim engedik, szeretném mindkét vonalat folytatni és az ötleteimet nemzetközi színtereken is tesztelni.

Doucha Lilla szerint megéri sok energiát befektetni az elképzeléseibe, bár ezt az átdolgozott éjszakák után kevésbé őszinte mosollyal vallja be az ember.

– Persze, az eredmények is mondathatnák velem, hogy érdemes csinálni – mosolygott. – Azonban egyrészt még félúton sem járok az utamon ahhoz, hogy aktívan hozzájárulhassak a transzatlanti biztonsághoz. Másrészt sokkal személyesebb értékítélet alapján gondolom úgy, hogy sehol nem lennék szívesebben. A kezdetek óta célom volt megtalálni azt az inspiráló és támogató szakmai közeget, ahol mindennap új hatások és kihívások várnak. Hálás vagyok, hogy olyan szakemberek mellett tanulhattam és dolgozhatok, akik soha nem fáradnak bele a kérdéseimbe, nyitottak a konstruktív vitára, illetve bátorítanak a tudományos és a saját határok feszegetésére. És persze azért is hálával tartozom, hogy mindebben a családtagjaim támogatását is élvezhetem, akik legnagyobb szerencsémre nem hallgattak a pályámról lebeszélni próbáló tanácsokra. Az elégedett hátradőlés pillanata azonban még bőven várat magára. A következő néhány évre igyekszem felkészülésként tekinteni a doktori tanulmányaim előtt.