Szűz Mária Világ Királynéja szobor Zalabaksán

A XX-XXI. századi magyar képzőművészet egyik legnagyobb alakjának, a száz éve született Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművésznek egyetlen Zalában található szobra 1996-ban Zalabaksán, a néhány évvel korábban, 1988 és 1992 között épült templom melletti téren került felállításra. Zala vármegyei köztéri alkotásokat bemutató sorozatunk újabb fejezete erről a szoborról szól.

Miután maga a templom Szűz Mária Világ Királynéja tiszteletére került felszentelésre, ezért annak építtetője, Varga Imre néhai csesztregi plébános abban gondolkodott, hogy a mellette található teret szintén egy Szűzanyát ábrázoló szoborral díszítsék. Ebben a település polgármestere, Horváth Ottó teljes egyetértését és támogatását tudhatta magáénak. Közös gondolkodásuk során merült fel a Kossuth-díjas szobrászművész, Varga Imre neve. A plébános abban bízott, hogy a névazonosság pozitív benyomást tesz a szobrászra, így egy neki címzett, s postán elküldött levélben fogalmazta meg elképzeléseit. Meglepetésükre a művész nem zárkózott el a felkérés elől, sőt, néhány nappal később személyesen látogatott el Zalabaksára, hogy a helyszínen tudjanak a lehetőségekről egyeztetni. Ekkor derült ki, hogy nemcsak a névazonosság köti össze az atyát és a szobrászt, hanem az is, hogy mindketten harcoltak a II. világháború frontjain, valamint a hadifogságot is elszenvedték. Az egykori tüzér atya az oroszok „vendégszeretetét élvezte”, a szobrász pedig – mint katonai akadémiát végzett repülőtiszt – az amerikaiakét. Emiatt később csak gyári munkásként helyezkedhetett el. A közös téma tehát adott volt egy tartalmas beszélgetéshez, innen jutottak el oda, hogy a művész – bár rengeteg más munkája is volt – hajlott a szobor elkészítésére.  

Az egyházközség természetesen nem rendelkezett akkora összeggel, amibe egy Varga Imre szobor került, pláne egy olyan látványos. különleges és monumentális alkotás, mint amilyet a plébános elképzelései alapján a művész megálmodott. A templomépítés után kiürült eklézsiával rendelkező zalabaksaiaknak azonban külföldi adományok révén volt 750 ezer forintnyi német márkájuk, Varga Imre atya ezt ajánlotta fel a művésznek. Miután a fenti összeg még az anyagköltség felét sem fedezte, a szobrász végül az egyeztetések során azzal a javaslattal állt elő, ha megduplázzák a fenti összeget, akkor elkészíti a szobrot.

A hiányzó pénz előteremtését a művészi körökben jártas Horváth Ottó vállalta. Felkereste a Zalához erős érzelmi szálakkal kötődő Angyal Mára művészettörténészt, a Borosán Gyula által igazgatott egykori Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ művésztelepeinek kurátorát, s tőle kért segítséget. Angyal Mária pedig hasznos ötleteket adott, így Dárdai Nikolett személyében megtalálták azt a személyt, akinek közbenjárására állami forrásból végül hozzájutottak a kért összeghez.

A zalabaksai Szűz Mária Világ Királynéja, vagy más néven Sarlós Madonna szobor egy magas, hasáb alakú, márványlapokkal borított talapzaton áll. A szobor anyaga bronz, rézlemez és krómacél, míg magassága 200 centiméter. Ábrázolása viszonylag szokványos, azaz a keresztény kultúrkör egyik központi alakját jelentő Madonna egy aranyló holdsarlón áll, a fejét a magyar Szent Korona sziluettjét őrző, illetve az élet szimbólumaként ismert napkoronggal is ellátott fejdísz ékesíti. Kidolgozottsága azonban rendkívül finom és aprólékos. Mária alakja kezeit imára kulcsolva, szemét lehunyva adja át magát az áhítatnak. Palástján keresztény szimbólumok láthatóak. Ugyan bő redőzetű ruhája miatt nem látható áldott állapota, de a figura fiatalos megformálása, átszellemült, gyönyörűnek ábrázolt arca egyértelműan arról tanúskodik, hogy méhében a Megváltót hordja.

A szobor alkotója, Varga Imre 1923. november elsején született Siófokon. Középiskolai tanulmányait Székesfehérváron, Budapesten és Szombathelyen végezte, majd 1950-ben a fővárosi Képzőművészeti Főiskolára nyert felvételt, ahol Mikus Sándor és Pátzay Pál tanítványaként érdeklődése a szobrászat felé fordult. Korai sikereit jelzi, hogy Vasmunkás című alkotását rögtön az I. Országos Képzőművészeti Kiállításon bemutatták a budapesti Műcsarnokban, majd néhány évvel később ugyanott a Parasztlány című szobra is látható volt. A művésznek azonban nem ez volt az első kiállítása, rajzai és festményei már középiskolás korában, 1937-ben eljutottak Párizsba, egy csoportos tárlatra.

Kibontakozó karrierjét az 1956-os események akasztották meg, mivel a forradalom és szabadságharc idején géppisztolyt birtokolt, rövid ideig szilenciummal, mellőzéssel büntették. Ezt 1957-ben oldották fel. Innentől karrierje meredeken ívelt felfelé, az egyik legismertebb, legtöbbet foglalkoztatott köztéri szobrásszá vált. Pályázatok, képzőművészeti versenyek sorát nyerte meg, valamint számos hazai és nemzetközi kitüntetéssel is rendelkezett. 1969-ben Munkácsy-díjat, 1973-ban Kossuth-díjat kapott, majd 1975-ben az Érdemes művész címmel is kitüntették, két évre rá pedig Kiváló művész lett, majd a nemzet művészeinek társaságába is beválasztották. Tagja volt továbbá a német Akadémiának, megkapta többek között a francia köztársaság magas rangú érdemrendjének parancsnoki jelvényét, az olasz köztársaság érdemrendjét, valamint a Lengyel Kultúráért kitüntetést is. Világszerte mintegy háromszáz köztéri alkotása látható, az említett országokon kívül Belgiumban, Norvégiában és Izraelben is. Az első külföldre készült szobra Auschwitzban látható.

Legjelentősebb alkotásai közé tartozik az 1987-ben felállított Raoul Wallenberg emlékmű, de ő készítette a monumentális Kun Béla emlékművet, ami jelenleg a Szoborpark Múzeumban látható, illetve a budapesti Kossuth térről 2013-ban eltávolított Károlyi Mihály-emlékművet is. Ez utóbbit a szobrász szülővárosa, Siófok fogadta be.    

A politikában ugyancsak vállalt szerepet, ő a Hazafias Népfront alelnöke, illetve a Fészek Művészklub elnöke volt, 1980-ban pedig országgyűlési képviselővé választották, ez utóbbi tisztségét egészen a rendszerváltásig megőrizte. 1990 után csak a művészetnek élt, s egészen idős koráig aktív maradt, az utolsó szobrát 2015-ben avatták fel a budai várban. 2019. december 9-én hunyt el.

A zalabaksai Szűz Mária Világ Királynéja szobor sokak szerint Varga Imre egyik legszebb, ha nem „a legszebb” alkotása. Ez természetesen szubjektív kategória, az viszont kétségtelen tény, hogy Zalában egyedül ez a szobra látható a néhai művésznek.