Álmukban érte az embereket a Törökországot és Szíriát sújtó földrengés

- Az első hírek még arról szóltak, hogy Antalyát érintette a hétfő virradóra bekövetkezett földrengés, ez azonban téves információ volt – foglalta össze röviden telefonos megkeresésünkre Sára Tímea. – A katasztrófa által leginkább sújtott terület mintegy ezer kilométerre keletre, közvetlenül a török-szír határ mellett található. Ez egy kifejezetten szegény régiója Törökországnak, ahol ráadásul rengeteg szír menekült is tartózkodik, több millióan élnek sátortáborokban. Teljes városok omlottak össze, amit nemcsak a földrengés erőssége okozott, hanem az erdogani lakáspolitika is hozzájárult. A török elnök ugyanis igyekezett mindenki számára olcsó lakást biztosítani, emiatt az épületek jelentős része kevésbé földrengésbiztos.  

Sára Tímea megjegyzi, a májusban esedékes választásokra készülő Törökországot sokkolták a katasztrófa által leginkább sújtott Gaziantep városában és annak környékén történtek, holott arrafelé viszonylag gyakoriak a földrengések, mivel ott húzódik egy törésvonal. Így aztán kisebb földmozgások rendszeresen előfordulnak a szír-török határ térségében, továbbá 15-20 évente nagyobb katasztrófák is sújtják ezt a régiót. Utoljára 2022 nyarán volt ott olyan erősségű földrengés, amit érezni is lehetett. A mostani mentést nehezíti, hogy teljesen megszűnt az áramellátás, ezért a kártyavárként összeomló épületek alatt rekedtek sötétben várják, hogy a mentést végző egységek rájuk találjanak. Sára Tímea elmondása szerint a közösségi médiát el is öntötték az olyan üzenetek, amelyek révén a segítségre szoruló emberek igyekeznek a mentőcsapatokkal tudatni, hol rekedtek a romok alatt. Az szintén problémát jelent, hogy ezen a vidéken most kifejezetten télies, hideg az időjárás. Gaziantep térsége nyáron ugyan Törökország egyik legmelegebb pontja – olyankor ott általában 4-5 fokkal magasabb a hőmérséklet, mint Antalyában –, télen viszont jóval hidegebb is van. Sára Tímea úgy tudja, mínusz 6 fokot mértek a földrengés hajnalán, ami tovább rontja a túlélés esélyeit.   

- A katasztrófa nagyságához hozzájárult, hogy nem egy rengés történt, hanem több egymás után – magyarázza tovább. – Már az első is nagyon erős volt, attól is rengeteg épület összedőlt, de azt egy még erősebb is követte, ami a megsérült, de még álló épületeket is romba döntötte. A hírcsatornák gyakorlatilag élőben közvetítették, ahogy újabb és újabb házak semmisülnek meg. Most úgy tudjuk, hogy legalább négyezer halott van, s eddig körülbelül hétezer embert menekítettek ki. A törökországi barátaim szerint ez azonban csupán néhány százaléka lehet a valós számoknak, ráadásul még további utórezgések is lehetnek.   

Sára Tímea ismerősei között is akadnak olyanok, akiket érintett a katasztrófa. Párja unokatestvérei a földrengés által sújtott térségben élnek, teljesen megszakadt velük a kapcsolat, telefonon sem érik el őket. Semmit nem tudnak róluk, így aggódva figyelik a híreket. A rengést természetesen Antalyában is érezték Sára Tímea ismerősei. Mint mondja, kapott olyan felvételeket is, amelyeken jól láthatóan kilengenek a csillárok, ott azonban komolyabb károkat nem okozott a földmozgás.   

- A földrengés által sújtott területen minimálisak az erőforrások a mentési munkálatokhoz, viszont a török társadalom nagyon összetartó, ha valaki bajba kerül, azonnal a segítségére sietnek – folytatta. – A földrengés utáni mentést is a civilek kezdték meg, ez azonban azzal a veszéllyel jár, hogy maguk is bajba kerülnek. Láttam olyan képsorokat, hogy a helyi mentőegységek tagjai is megsérültek az egyik utórezgés során. Törökország most nemzetközi segítségre számít, az oroszok már meg is érkeztek, és egyre több helyről kapnak jelzést arra vonatkozóan, hogy további csapatok  indulnak.