Szabadon átjárható a határ – végleg felnyitották a sorompókat Letenyénél

Gordan Grlic Radman horvát kül- és Európa-ügyi miniszter, Horvátország volt budapesti nagykövete – aki nemcsak anyanyelvén, de magyarul is köszöntötte a jelenlévőket – mindkét ország számára fontos történelmi lépésnek nevezte hazája schengeni övezethez történő csatlakozását. Köszönetet mondott Magyarországnak azért a baráti támogatásért, amivel hazánk hozzájárult, hogy bekövetkezhessen ez a pillanat, illetve azt is kiemelte: hogy a határ szabad átjárhatósága két olyan ország számára adhatja meg a további turisztikai és gazdasági fellendülés lehetőségét, amiket 800 éves közös történelmi múlt köt össze. A miniszter szerint a határ szabad átjárhatósága ugyanakkor talán azon személyek számára a leginkább fontos, akiknek birtokaik vannak a szomszédos országban. Gordan Grlic Radman emellett azt is kihangsúlyozta: Horvátország 2023-ra két stratégiai cél teljesített, hiszen nemcsak a schengeni övezetnek vált tagjává, hanem az euro-zónának is, január elsejével hazájában az euro vált hivatalos fizetőeszközzé.

A határnyitási ünnepségen a két ország számos közéleti személyisége is részt vett. Magyar oldalról mások mellett jelen volt dr. Sifter Rózsa zalai főispán, Pácsonyi Imre, a megyei közgyűlés alelnöke, Gugán Iván, az országos horvát önkormányzat elnöke és Cseresnyés Péter, a térség országgyűlési képviselője is. Magyar részről beszédet utóbbi mondott, ennek során felelevenítve saját személyes élményeit is, amikor a Letenye és Gorican közötti átkelőt azzal az izgalommal lépte át, hogy vajon a „dugipénzt”, vagy a visszafelé hozott „tiltott árucikkeket” megtalálják-e a határőrök. Cseresnyés Péter szerint ez a drukk most végleg megszűnik, az a többszázezer turista, aki az Adriára megy, már mindenfajta megállás, várakozás nélkül léphet be Horvátország területére. Azt is kiemelte: a határ szabad átjárhatósága a térség számára is hozhat előnyöket, hiszen a határ innenső és túlsó oldalán élő vállalkozók általa új lehetőséget kapnak az együttműködésre, de a horvát nemzetiségű zalai településeken élő emberek is közvetlenebb módon tudják mindennapos kapcsolataikat a határ túlsó oldalán élő horvát barátaikkal, rokonaikkal fenntartani.