Már nem előírás, de szükséges a nyelvvizsga, a kanizsai Batthyány-gimnáziumban is készülnek

A tervezetről annyit lehet még ismerni, hogy az egyes felsőoktatási intézmények saját hatáskörébe utalták a döntést, hogy a tanterv részévé tesznek-e valamilyen nyelvi mérést vagy nyelvvizsgát. A hatályba lépő felvételi rendszerben egy jelentkező maximum 500 pontot szerezhet, ebből 400 pontot a középiskolai osztályzatok és az érettségi jelenti. A fennmaradó 100 pontról, vagyis az úgynevezett intézményi pontról, 2024-től kezdve maga az adott felsőoktatási intézmény határozhatja meg, hogy milyen követelményekért, eredményekért ad plusz pontokat a jelentkezőknek. Az intézményi pontok értéke 100-ban maximalizált és például a nyelvvizsgáért mindenütt adnak „bónuszt”. A felvételivel kapcsolatos jogszabályi változásoknak van pozitív részlete is: a 2024-es évtől kezdve nem csupán a felsőfokú nyelvvizsgáért adható pont, hanem a középfokúért is, sőt azért is járhat, ha csak a szóbeli vagy az írásbeli része lett sikeres a nyelvi megmérettetésnek.

A Batthyány-gimnáziumban az általunk megkérdezettek egyértelműen a nyelvvizsga mellett állnak, szerintük hiba lenne, ha valaki a könnyítés miatt hanyagolná az idegen nyelvek elsajátítását.

– Nyelvtudásra szükségük van a fiataloknak, a tapasztalataim szerint a gyerekeket motiválja a nyelvvizsga megszerzése – mondta Sipos Ágnes az angol munkaközösség vezetője, angol-német szakos tanár. – Enélkül is sokan használják főleg az interneten keresztül az angol nyelvet, beszélgetnek, filmet néznek és információkat gyűjtenek. Viszont a nyelvvizsga követelmény rendszerezett tudással ruházza fel őket, mely után könnyebben nyílnak meg a határok, legyen szó akár külföldi továbbtanulásról, munkavállalásról. Sőt a magyar egyetemeken is sok olyan szak van, amit csak angolul tanulhatnak. Azonban vannak kivételek, a 24 éves pályám során találkoztam már olyan diákokkal, akik egyszerűen képtelenek a nyelvtanulásra. Ez is a tanulási nehézségek sorába illeszthető, ám ennek felismerésére kellene egyfajta igazolást rendszeresíteni. Minden más esetben viszont szükség van a nyelvvizsgára.

A német munkaközösség vezetője, Artner Katalin is egyetért a kollégájával miszerint a nyelvvizsga kihagyása hiba. Régebben még az érettségit is kiváltotta a középfokú vizsga megszerzése. Most, hogy nem lesz kötelező, néhányan bizonyára elengedik, de most arra sarkallja a diákokat, hogy még középiskolásként vágjanak bele és gazdagítsák tudásukat. Később az egyetemen valóban sokkal több tennivalójuk lesz.

– Ráadásul manapság egy nyelvvizsga már kevés, nagyon sok munkahelyhez kettőt kérnek – folytatta. – A földrajzi adottságainkat nézve a német nyelv második helyen kellene, hogy legyen, mert az angol mellé jó választás. Még, ha az ország határain belül is marad a munkavállaló, akkor is sok német cégnél elvárás lehet, de ugyanilyen szegmens a turizmus. Bármilyen irányba tart ma egy fiatal a nyelvvizsgának csak hasznát veszi.

Pontosan utóbbi véleményt osztja a 10. osztályos, humán tagozatos Zadravecz Ákos. A határozott fiatalember már most rendelkezik angol középfokú nyelvvizsgával és itt nem állt meg, a múlt héten felsőfokún járt, ám ennek eredményéről még nincs információja. Elmondta: az idegennyelv ismerete magabiztosságot ad, a nyelvvizsgára való felkészülés nagy kihívást jelent, hiszen a mai témákba ad bepillantást és az idegen országok kultúráját is megismerheti. Még van ideje eldönteni merre indul tovább, viszont szeretne még több idegen nyelvvel megismerkedni és történelmet tanulni.

– Angolból középfokú nyelvvizsgát szereztem és most tudom nagyon jól döntöttem, hogy még a gimnáziumi évek alatt tettem – vette át a szót Térdig Viktória érettségi előtt álló tanuló. – Magyar és ének szakos tanári pályára készülök, bár nekem nem feltétlenül szükséges, de előfordulhat, hogy jön az életnek egy olyan pillanata, amikor kell. Mindenkinél eljöhet az a pillanat, amikor szüksége lenne egy bizonyítványra, ezért nagy hibának tartom ezt a döntést. A magyar a szívem egyik, a zene, pedig a másik csücske, ezért választottam a tanári hivatást.

Végh Bence szintén úgy érzi, hogy a mai világban nyelvtudás nélkül nagyon nehéz érvényesülni. Nemcsak a külföldi munkavállalások miatt, hanem a magyar multinacionális vállalatok esetében, de a középvállalkozások esetében is lényeges valamilyen idegen nyelv ismerete, társalgási szintű tudása.

– Fényképezés a hobbim, s ezen keresztül már több olyan céggel dolgoztam együtt, akik külföldi megrendelőkkel állnak kapcsolatban, s a munkavállalóiktól megkövetelik a nyelvtudást - fűzte hozzá Bence. - Jelenleg angol középszintű nyelvvizsgám van, a felsőfokút megszerzésére is nagy hangsúlyt fektetek, ahogy a német középfokra is, utóbbit tavaszra tervezem elvégezni. Az egyetemen gazdálkodást és menedzsmentet tanulnék, hiszen hosszútávon egy vállalkozás keretein belül fotózással szeretnék foglalkozni, melyhez jó alapot biztosíthat a megszerzett tudás és természetesen a nyelvek ismerete.