Felújították a kéttornyú apátsági templomot Nagykapornakon

A történeti leírás szerint a Szentséges Üdvözítőről elnevezett nagykapornaki bencés apátságot Géza király uralkodása alatt, 1150 körül alapította Kador György, aki háromhajós, három félköríves szentéllyel záródó templomot építtetett a településen. A szokatlanul nagyméretű épületet „kis bazilikának” is nevezték a környéken. A település középkori jelentőségét jelzi, hogy 1335-től a 16. századig többször volt a megyegyűlés helyszíne. A 15. századtól nemesi törvényszék is működött Kapornakon, a megyében ekkor hasonló intézmény csak Tapolcán volt.

A középkorban az apátságin kívül a falunak is volt temploma, mely a temetőben állt, Szent Kozma és Domján tiszteletére felszentelve. Ez a templom a XIII. században épülhetett szintén román stílusban, s a XIV. században már plébániatemplomként várta híveit, első említett plébánosa Hedrinus volt, akiről 1333-ból van feljegyzés. Sajnos ez a templom is a törököknek esett áldozatául, mint ahogy az apátság is megszenvedte pusztításaikat.

Az apátságot 1570-ben végvárrá alakították át, de az ezt követő vészterhes időkben a város lakossága gyorsan fogyott. Kapornak fontosságát lassan Egerszeg vette át, viszont a vár jelentősége közben fokozódott, sőt, 1600-ban sikerrel verték vissza a Kanizsa felől érkező törököket, s 1601-ben tovább erősítették a várat, amely azonban nem tudott ellenállni a rákövetkező támadásoknak. A törökök 1664-ben elfoglalták, és fel is gyújtották a megmaradt települést.

Végül is a vasvári békét követően ismét magyar kézen volt a vár, a zalavári apátság felügyelete alatt az apátság is újraszerveződött, és fokozatosan növelte befolyását a várban. A 18. században megindult a település újranépesedése is. Temploma 1735-től működött újra, és a 16. században nyílt iskolában is újraindult a tanítás.

Az apátsági templomot 1736 és 1779 között, 43 év alatt barokk stílusban építették újjá, viszont a régi formájából sokat vesztett, ma is látszanak az egykori, két oldalhajó szentélyének köríves alapjai. Az immár egyhajós templom méretei így is impozánsok: hossza 28,5 méter, szélessége 9,5 méter, magassága 11 méter, a tornyok a korábbinál öt méterrel magasabbak lettek, 32 méteresek. Vagyis a kéttornyú, XII. századi eredeti román templom lett a falu plébániatemploma, amely a XVIII. századi átépítést követően barokk, román részletekkel tanúskodik az egykori időkről.

1858-ban jezsuiták költöztek a településre és mintagazdaságukkal gyarapították a várost. Az 1876-os közigazgatási reform nem kedvezett Nagykapornaknak, hiszen a mezővárosi címét és járási székhely voltát is elvesztette, a pacsai járás községe lett. Mindazonáltal jelentős település maradt, ezt mutatja, hogy külön egy fiú- és egy lányiskola működött a településen, évi ötször tartottak országos vásárt, és 1885-ben a kegyesnővérek is lakhelyüknek választották.

Ma a külsőleg most megújult templom apátsági épületszárnyai egyikében öregek otthona működik, a másik szárnyat pedig most újítja meg az önkormányzat, orvosi szolgálati lakást hoznak létre benne. A templom oltárképe a Szentséges Üdvözítőt ábrázolja, amelyet Jezsuita Péter Frigyes lelkiigazgató festett 1862-ben. A főoltár 1884-ben készült. A szentélyben vörösmárvány reneszánsz síremlék látható, amelyet Semjén Antal apát és testvére, Péter emlékére állítottak 1546-ban. A keresztelőkút és a szószék az 1816 előtti időkből való. A templom belsejének megújítása 1862-ben történt, majd 1882-ben újra renoválták. A hatalmas belmagasságú templom mennyezeti freskóit 1930-ban Kuczka Mihály festette újra. A ma is megcsodálható hat nagy fali festmény közt van három mennyezeti freskó is. A szentélyben Krisztus Urunk feltámadása, a hajóban Krisztus Urunk Tábor hegyi színeváltozása és Mária mennybemenetele látható. A kórus mennyezetén Szent Cecíliát ábrázoló freskó kapott helyet, az északi falon a Kassai vértanúk, Szent Alfonz jezsuita testvér kapus képe tekint le ránk. A templomot belülről 2005-ben újították meg, majd 2013-ban tetőcsere történt és most hosszú időre megújult a külső is.

A templomot egyre többen látogatják. Sifter Péter polgármester a turisztikai vonzásáról, a templomhoz kapcsolódó épületekről, no meg a temetőben lévő másik templomról a következőket mondja:

– Ma, az internet korában egyre több dolgot töltenek fel a levéltárak, könyvek, régi újságok anyagaiból, így nő a „régi fényünkkel” kapcsolatos érdeklődés. A település célja, hogy segítse a temetői templom feltárásának mielőbbi megkezdését, hogy lassan, de biztosan bekerüljünk a kulturális érdeklődésű turisták útvonalterveibe. Köszönjük a sajtó érdeklődését, tájékoztatását, ami nélkülözhetetlen álmaink megvalósításához.

Tódor Szabolcs búcsúszentlászlói plébánostól, aki Búcsúszentlászló mellett oldallagosan a nagykapornaki és a pölöskei plébániát is ellátja, azt kérdeztük, mennyire elégedett a nagykapornaki nagy munkával.

– Hálás vagyok, hogy e nagyberuházást meg tudtuk valósítani, annak ellenére, hogy a vírus kezdetekor lett nyilvánvalóvá, a pályázattal a kormány 15 millió forintot tud biztosítani a nagykapornaki templom felújítására. Ugyanakkor azzal is szembesülnünk kellett, hogy az árak szinte napi szinten változnak. Felvetődött a Műemlék Hivatal részéről az a gondolat is, hogy haladunk ameddig az anyagi dolgok engedik, azonban én szigorúan ragaszkodtam ahhoz, hogy minden lehetőséget megpróbálva valahogy befejezzük a felújítást. Nem egyszer szembesültem már azzal, ha kevés az a keret, ami rendelkezésünkre áll, az önkormányzat, a vállalkozó, vagy az egyszerű, jószándékú falusi hívők segítségével mindig sikerült az eddig eltervezett dolgokat véghezvinni. Nyilván, egy építkezésnél azzal is szembesülünk, hogy újabb problémák merülnek fel, amit meg kell oldani, ha már egyszer belevágtunk. Így sokak segítségével sikerült a felújítást finanszírozni, amely összesen 29 millió forintba került. Most tervezzük a templombelső világításának korszerűsítését, az összes, mintegy 100 izzót lecseréljük még takarékosabbra. Január végén szétbontásra kerül a kapornaki orgona és a Soproni Orgonaépítő Műhelybe viszik felújításra. Tavasszal pedig szükséges a külsőleg megújult templom esővíz-elvezetését mihamarabb megoldani, hogy a felújított templom falait ne áztassa. Fontosnak tartom, hogy minden hozzám tartozó egyházközségben minden rendben legyen, ugyanakkor újabb és újabb beruházások valósuljanak meg. Nem győzöm hangsúlyozni, minden, ami megvalósul, a közösség javát szolgálja és a helyi közösségé marad – válaszolta Tódor Szabolcs.