Tovább pusztít a kabóca terjesztette zárlati betegség a zalai szőlőskertekben

Két évvel ezelőtt adta hírül lapunk, hogy Zalaegerszeg szomszédságában, a bocföldei szőlőhegyen megjelent a szőlőkben az aranyszínű sárgaság fitoplazma fertőzés, amely miatt növényvédelmi zárlatot kellett elrendelni. A zárlati intézkedések azonban nem csak a bocföldei hegyre vonatkoztak, hanem a fertőzött ültetvények egy kilométeres körzetére, s az ettől számított 3 kilométeres körzeten belül, az úgynevezett védő (puffer) zónában található összes szőlőültetvényre és azok tulajdonosaira is. Amikor a hír megjelent, a Csácsi-hegyen több szőlősgazda jött össze, hogy megbeszéljék a védekezés mikéntjét. Egyikük azt mondta, tehetünk mi bármit, ez a fertőzés olyan közel van, hogy a sok elhagyott, gazos parcella miatt ide is elér a pusztulat…

A gazdának igaza volt. Az idei nyár vége felé, a Csácsi-hegyre felvezető horhos elejére kikerült a fertőzés jelenlétét hirdető tábla. Az aranyszínű sárgaság fitoplazma fertőzés jelenlegi helyzetéről Szabó Bélától, a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának vezetőjétől kértünk tájékoztatást, amelynek időszerűségét –, annak ellenére hogy most tél van, s a szőlőkben nem folyik munka – az is adja, hogy az elmúlt egy hónap során 825 szőlő tulajdonos kapta kézhez a fertőzés miatti zárlati határozatot.

– A Csácsi-hegyen az Alibánfa felé vezető hegyi út mentén lévő tulajdonosnál találtunk fertőzést, de ez nem azt jelenti, hogy a nagykiterjedésű hegyen máshol nincsen fertőzött szőlő. A gazdák ugyanis erre hivatkozva bekertelték a szőlőiket, s a munkatársaink nem tudnak bejutni a kertekbe, hogy szemrevételezzék a növények állapotát. De nem csak a Csácsi-hegyen, hanem Vorhotán is felbukkant idén a fertőzés. Ahogy eddig, úgy kollégáim ebben az évben is augusztustól október végéig végeztek szemléket tizennyolc település határában, ahol a települések többségében az összes szőlőültetvényt végig járták. Ahol nem végeztek, ott jövőre folytatják a munkát. Ennek során közel 540 ültetvényben találtak fertőzést, sőt, 29 szőlőben a fertőzött tőkék aránya meghaladta a 30 százalékot, így a teljes ültetvény kivágását elrendeltük. Az említett 29 ültetvénynél 8 500 tőkét, míg összesen 17 950 tőkét kellett a tulajdonosoknak a fertőzés miatt kivágni és megsemmisíteni. Az elmúlt hónapban a gazdák megkapták a zárlati határozatokat, az intézkedések azonban nem csak rájuk vonatkoznak, hanem a fertőzött ültetvények egy kilométeres körzetére, valamint az attól számított három kilométeres úgynevezett védő zónán belül található összes szőlő ültetvényre és azok tulajdonosaira is. Ezért a zárlati határozatainkat az említett 28 település jegyzőjéhez is megküldtük, hogy a helyben szokásos módon ezeket tegyék közzé – összegzett Szabó Béla, akivel a fertőzés felismeréséről, illetve a megelőzés, a védekezés tudnivalóiról, ennek szükségességéről is beszélgettünk.

– Franciaországban és Olaszországban már negyven éve jelen van a szőlősárgulás fitoplazma és nem szűnt meg a szőlőtermesztés, a borkészítés. Meg kell tanulni együtt élni ezzel, ami elsősorban a védekezési szabályok betartásán alapul. Jelenleg csak Zalaszentgrót környéke mentes a fertőzéstől, de annak terjedését figyelve négy-öt év múlva mindenütt jelen lehet megyénkben. Sajnos a sok elhagyott birtok, a nem szakszerű szőlőgondozás miatt a fertőzés terjedése szinte megállíthatatlan. Fontos hangsúlyozni, a jogszabály előírja, hogy a fertőzés gyanúját is be kell jelenteni részünkre. A Csácsi hegyen és Vorhotán is ez történt, így kerültek a munkatársaink az említett kertekbe. Ez azonban történhetett volna már korában is, mert valószínűleg nem az idei év volt az első, hogy fertőzött növények voltak a hegyen. A gyanús növény bejelentése azért is fontos, mert a szőlősárgulás fitoplazmát csak laboratóriumi vizsgálattal lehet kimutatni, s megsemmisítése a fertőzött szőlő elégetésével, illetve azt apróra vágva, a talajba való bedolgozással lehetséges.

A fertőzött szőlő tünetei: fehér szőlőnél a levelek bepöndörödnek a fonák felé és elsárgulnak, a vörös szőlőnél pedig már nyár végén sötétpirossá válnak a besodródott levelek. A vesszők érése megáll, zölden elsatnyul, a fürtök betöppednek és lepotyognak, mindez augusztustól történik. A szőlőnek sok betegsége van, hasonló tünetek más miatt is előfordulnak, ezért szükséges a laboratóriumi vizsgálat a kórokozó kimutatásához. A védekezésnél fontos a részletek alapos ismerete. Először is, tavasszal olajos lemosó permetezés szükséges, hogy gyérítsük a kabóca lerakott petéit. A kordonos szőlőnél például nem elég csak a vesszőt permetezni, hanem az öregebb szőlőfejet, törzset is szükséges, mert ennek repedéseiben telelnek át a tojások. A vegetációs időszakban, a virágzástól őszig legalább két- három alkalommal, felszívódó rovarölővel kell permetezni. A kabóca május végi kelési időszaka 3-4 hétig is elhúzódik, majd a lárvakeléstől számított mintegy három hét után terjeszthetik a fertőzést a kabócák. Ismerni kell a kabóca fejlődésmentét is, tudni kell, hogy a tojásból egyből a felnőtt alakhoz hasonló 1-3 milliméteres rovarok kelnek ki, itt nincs hernyó állapot, s ezek azonnal elkezdenek szívogatni, majd, két-három hét után kezdik tovább adni a fertőzést. Ezért szükséges hosszabb ideig a felszívódó rovarölős permetezés – hangsúlyozza Szabó Béla, hozzátéve, fontos a lombrészen elhelyezett sárga lapos ragacscsapdázás is, mert ha ebben megtaláljuk a kabócát, láthatjuk, ideje elkezdeni a permetezést.

Szól arról is, hogy mostanában divat lett a bio szőlőtermesztés, ami nagy veszélynek teszi ki a növényt, mert ezeken a tőkéken semmilyen „ellenséget” nem talál a kabóca, amely nem válogat. Fontos, hogy itt kint legyenek a csapdák, s ha ezek vészhelyzetet jeleznek, akkor itt is elkerülhetetlen a permetezés, s ha ez már késő, a törvény szerint meg kell semmisíteni az ültetvényt. Fontos tiltás, hogy zárlati terültről szaporítóanyagot kivinni nem lehet. Ahol előfordul a fertőzés, annak egy kilométeres körzetébe nem lehet szőlőoltványokat előállítani, az esetleges iskolát ezen kívülre kell telepíteni.

– Kilenc éve jelent meg hazánkban először Lenti közelében a zárlati kategóriába sorolt aranyszínű sárgaság fitoplazma fertőzés, amit a begyűjtött levélmintákból és a Kerkateskánd határában befogott szőlőkabócákból mutattak ki. Ma már a megye településeinek több mint kétharmada érintett, 70 település határában ott a betegség, még száz település a fertőzötteknek a három kilométeren belüli védőzónájában van. A valóság az, hosszútávon azzal kell számolni, hogy bármelyik településen lehet majd találkozni ezzel a problémával. A tünetek augusztus elejétől kezdve előbb enyhébben, aztán, a hónap vége felé erőteljesebben látszanak. Tamáskodók mindig vannak, de azt nem tapasztaljuk, hogy az ellenőrzéseinek következményeként, a kivágásnak valaki ne tett volna eleget. Ebben az is szerepet játszik, hogy azok az érintettek, akik permetezési naplóval tudják igazolni, hogy eleget tettek a védekezésnek, kártalanítást kérhetnek. Most, amikor az emberek összegezik az évet, átgondolják a történéseket, érdemes végiggondolni, hogy miként készüljenek fel a következő évre, hogy szőlőjüket megvédhessék ettől a károsítótól – összegezte Szabó Béla, amihez annyit tennénk hozzá, hogy közelednek a borversenyek, amely rendezvényeken jó, ha szakértők segítségével szó esik az amerikai szőlőkabóca kártevőről, s az ellene való védekezésről is.