A kiszámíthatóságot hangsúlyozta Cseresnyés Péter képviselő az idei évértékelőjében

– Ez év áprilisábán az országgyűlési választásokon ismét bizalmat szavaztak önnek a Zala megye 3. számú választókörzetben élők, sőt a kistelepülések mellett Nagykanizsán belül is megnyerte a választást, amire 1990. óta nem volt példa. Mit gondol, minek volt köszönhető a Fidesz-KDNP és az ön sikere?

– Azt gondolom, hogy a választókörzetben lévő kistelepülések - és ez persze országosan is igaz –, talán most érezhették először azt, hogy a kormány odafigyel az ott élő emberekre és megfelelő anyagi forrásokat biztosít a falvak fejlesztésére, a vidéken élők életkörülményeinek javítására. Jómagam több száz olyan avatáson vettem részt, melyek utak, intézmények felújításához kapcsolódtak vagy éppen különböző gépek, eszközök beszerzését biztosították. A kormány mind az uniós, mind pedig a hazai forrásokból hatalmas összeget biztosított a vidéki Magyarország felzárkóztatására, amivel éltek is a kistelepülések, a saját választókörzetemben nem is akadt olyan önkormányzat, ahol ne történt volna valamilyen előrelépés. A másik fontos érv szerintem a kormányzat családpolitikájában keresendő, a fiatal családosoknak nyújtott kedvezményeknek köszönhetően sokan döntöttek úgy, hogy családi házat vagy közművesített telket vásárolnak a kistelepüléseken. Ennek eredményeként ma már elmondható, hogy a falvak többségében nincs eladó ház vagy házhely, s talán ezen intézkedéseknek köszönhetően sikerült mérsékelni vagy megállítani a kistelepülésekről történő elvándorlást is. Nagykanizsa némileg külön fejezet ebben a történetben, hiszen egy megyei jogú városban más elvárásai, prioritásai vannak az embereknek. Hogy a városban is sikerült nyerni, úgy gondolom, történelmi fegyvertény, bár azt hiszem, nem ok nélkül történt. Ugyan nem történt nagy, több ezres munkahelyteremtő beruházás a városban, mégis körülbelül 2000-2500 új munkahely jött létre, ami egyértelműen bizonyította, hogy a kormány kis- és középvállalkozások megerősítését célzó döntései relevánsak voltak. A munkahelyek számának növekedése azért is fontos mutató, mert ezzel párhuzamosan a keresetek is növekedtek. Talán jó arányszám, hogy az idei év közepén akkora volt a minimálbér, mint 2010-ben az átlagkereset, ráadásul az idei bérmegállapodásoknak köszönhetően ez az arány tovább növekedett. A kanizsai emberek ugyanakkor azt is érzékelhették, hogy újabb és újabb lépéseket teszünk annak irányába, hogy a város valóban betöltse gazdasági, logisztikai és kulturális szerepét, bővültek az ipari területek, lassan elkezd épülni a déli elkerülő út és a Nagykanizsát Zalaegerszeggel összekötő M9-es is tervezőasztalon van, s nem utolsó sorban megépült a Kanizsa Aréna, melynek létjogosultságát – mind sport, mind a kulturális rendezvények terén – többször is bizonyította.

– A fenti eredményekre ugyanakkor viharfelhőként telepedett a szomszédban kitört háború és ennek minden velejárója, az infláció, az energia- és az üzemanyagárak növekedése. Mit gondol, az emberek látják, értik a kormány erőfeszítéseit, s ha igen, elégedettek-e mindezzel?

– Lássuk be, már tavaly év végén elindultak az inflációs folyamatok, a világgazdaság – két év Covid után – kezdett újra beindulni és ez magával hozta a drágulást is. Aztán kitört a háború, ami tovább növelte az ellátási láncok bizonytalanságát, ez pedig szintén növelte bizonyos termékek árait. A háborúra adott válasz, a szankciós politika pedig az energia- és üzemanyag-szektorban okozott és okoz nehézségeket. Ez utóbbival, mármint a szankciós politikával kapcsolatban világos a kormány álláspontja, s azt gondolom, ezzel tisztában is vannak a magyar emberek. Az infláció letörésére hozott intézkedéseket, például az ársapkák bevezetését pedig nem pusztán gazdasági szempontokból kell vizsgálni. Az Orbán-kormányok mindig is az emberek oldaláról közelítettek a problémákhoz, elsősorban azt vizsgálják, hogy a lakosság számára miként lehet elviselhetővé, ugyanakkor kiszámíthatóvá tenni az adott helyzetet. Az pedig talán vitán felül áll, hogy az élelmiszerek, az üzemanyag vagy éppen a rezsi tekintetében bevezetett ársapkák, kedvezmények a lakosság érdekeit szolgálják.

– A kanizsai közgyűlésnek ugyan nem tagja, de gondolom, gyakran egyeztet a polgármesterrel és a Fidesz-frakcióval. Miként látja a várost vezető grémium munkáját?

– Annak ellenére, hogy nem vagyok részese a kanizsai közéletnek, a helyi baloldal gondoskodik arról, hogy mindig felmerüljön a nevem, ha valami rossz történik Nagykanizsán. Ilyen volt legutóbb a Tungsram bezárásának ügye, amelyért egy személyben engem tett felelőssé a kanizsai balliberális tömörülés, noha semmilyen ráhatásom nem volt és nem is lehetett egy nagyvállalat gazdasági döntésére. Ugyanakkor ha valamilyen fejlesztés, előrelépés történik, melyhez valóban közöm volt – például az északi ipari park kialakítása, a Petőfi utcai körforgalom, a 74-es út négysávosítása, a Széchenyi tér megújítása vagy a Covid-időszak alatt kapott közel 2 milliárd forintos kormányzati támogatás –, akkor meg sem említik a nevemet. Amúgy azt látom, hogy sokkal előrébb is tarthatna a város, ha a helyi baloldalnak nem az lenne az érdeke, hogy mindent akadályozzon és hátráltasson. Sorolhatnám azokat a forrásokat, melyeket éppen az ő és az általuk kinevezett cégvezetők szakmaiatlansága miatt nem tudott felhasználni a város a mai napig. Ilyen többek között a városi intézmények energiaracionalizálására elnyert 1,3 milliárd forint is, ami az – elhíresült 588 millió forinthoz hasonlóan – évek óta az önkormányzat számláján van. Tehát semmi sem igaz abból, amit az ellenzék állít, miszerint a kormány kivérezteti Nagykanizsát. Az viszont jogosan merülhet fel kérdésként, hogy a rendelkezésre álló forrásokat milyen hatékonysággal használja fel a város, azaz mennyivel több utat és járdát lehetett volna felújítani mondjuk az 588 millió forintból két évvel ezelőtt, mint manapság? De nem csak ezzel van probléma. A folyamatos politikai támadások miatt a Kanizsa Aréna sem tud úgy működni, ahogy kellene, a helyi baloldal ugyanis hónapról hónapra csöpögteti a működéshez szükséges forrásokat. Hasonló okokból nem épült meg a Velodrom sem, már a tervek hallatán kikezdték a beruházást. És akkor nem beszéltem még a kanizsai profi vízilabda tönkretételéről, ami szintén a helyi baloldal lelkén szárad. Ezek után ki fogja azt mondani, hogy ide érdemes új uszodát építeni?

– A fentiek tükrében milyen évre számíthat Nagykanizsa 2023-ban?

– Nem akarok senkit sem áltatni, nem lesz könnyű év a 2023-as, de reményeim szerint Nagykanizsa esetében tudunk majd szolgálni néhány pozitív fordulattal. Ilyen lehet a vagongyár elindulása, ami ugyan húzódik egy ideje, de azt is látni kell, hogy az Európát érintő gazdasági válság miatt ma minden egyes befektető óvatos. A tárgyalások zajlanak, sajnos nem olyan gyorsan, mint azt szeretnénk. És persze a vagongyáron kívül is vannak komoly érdeklődők, akik munkahelyteremtő beruházásokat telepítenének a városba. Reményeim szerint a közlekedési infrastruktúra is kiszélesedik, jövőre talán már elkezdődik a déli elkerülő út kivitelezése és minden ellenkező híresztelés ellenére az M9-es Nagykanizsát Zalaegerszeggel összekötő szakasza is a tervezőasztalon van.