Jó reggelt, Zala megye!

A nutria, mint állatfaj nevével gyermekkoromban találkoztam először, ha jól emlékszem, volt is család a városnak azon a részén, ahol nevelkedtem, aki foglalkozott a tartásukkal. Azt mesélték az idősebbek, biztosan meg fognak gazdagodni, hiszen a nutria prémje igencsak kelendő árucikk, szőrmebundákat készítenek belőle. Én persze nem ezért irigykedtem rájuk, hanem azért, mert olyan állataik voltak, amikről előtte még csak nem is hallottam. Amikor aztán egy alkalommal lehetőségem nyílt megtekinteni a „farmot”, a döbbenettől szóhoz sem jutottam. Hiszen ezek olyanok, mint a patkányok! A nutriával való ismerkedési-barátkozási kísérletem itt véget is ért, azóta sem mutatok irántuk érdeklődést. Pedig állítólag ma már azon vízfolyásoknál is előfordulnak, amelyek egészen közel vannak a mostani lakóhelyemhez.