Az utolsó magyar királyra, IV. Károlyra emlékeztek Zalaegerszegen

Az utolsó magyar királyra, a 2004-ben boldoggá avatott, 100 éve elhunyt, a Habsburg-házból való IV. Károlyra emlékeztek pénteken az olai Jézus Szíve ferences plébánia templomában.

Székely János püspök és Ocsovai Grácián plébános a szentmisén, jobbra IV. Károly arcképe

Fotó: Pezzetta Umberto

Ezt a templomot Pehm (későbbi Mindszenty) József akkori zalaegerszegi apátplébános indítványára kezdték építeni 1925 júniusában Boldog IV. Károly (1887-1922) emlékére, ez az ajánló gesztus azóta is kuriózumnak számít. A felszentelésre 1927. szeptember 25-én került sor, a ceremónián részt Zita királyné, IV. Károly felesége. Az 1887-ben született Károly 1914. június 28-án, Ferenc Ferdinánd halálát követően lett az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse, majd Ferenc József halála után, 1916. november 21-én foglalta el a császári trónt, 1916. december 30-án koronázták Magyarország királyává a Mátyás-templomban.

IV. Károly Ausztirában, Persenbeuban született 1887. augusztus 17-én és 1922. április 1-jén halt meg Madeira szigetén. Ottó Ferenc főherceg és Mária Jozefina szász királyi hercegnő fia, Ferenc József császár örökösévé vált, miután nagybátyját, Ferenc Ferdinánd osztrák főherceget meggyilkolták 1914-ben, Szarajevóban. 1911-ben feleségül vette Zita bourbon-parmai hercegnőt. Személyét tisztelik a római katolikus egyházban, miután II. János Pál pápa 2004-ben boldoggá avatta.

Az első világháború után sikertelenül próbált visszatérni, élete utolsó éveit Madeira szigetén töltötte, ott is halt meg. II. János Pál pápa 2004. október 3-án avatta boldoggá az utolsó magyar királyt, liturgikus emléknapját pedig október 21-ére helyezte, így a boldoggá avatott Károly ünnepét nem a halálának, hanem a házasságkötésének évfordulóján üli meg az egyház. Csontereklyéje 2021 decembere óta a budapesti (zuglói) Hermina-kápolnában látható.

Károly 1916. novemberében lépett trónra, Ferenc József halála után. Titkos kísérleteket tett, hogy tárgyaljon az Osztrák-Magyar Monarchia első világháborúból való kilépéséről, de sajnos nem járt sikerrel. Károly azon törekvései ellenére, hogy szövetségi unióvá alakítsa a birodalmat, a monarchia bomlani kezdett: kikiáltották Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot, Magyarország pedig 1918. október végén megszakította a monarchikus kapcsolatokat Ausztriával. Az 1918. november 11-i fegyverszünetet követően Károly lemondott az állami ügyekben való részvételről, ugyanakkor a trónon maradt. Másnap kikiáltották a Német-ausztriai Köztársaságot, és 1919 áprilisában az osztrák parlament hivatalosan is trónfosztotta, majd Svájcba száműzte.

A zalaegerszegi templomban pénteken dr. Székely János szombathelyi megyés püspök mutatott be ünnepélyes szentmisét Boldog IV. Károly király halálának 100. évfordulója alkalmából.

IV. Károlyt 1916. december 30-án koronázták meg Budapesten. A koronázásra a Mátyás-templomban került sor, ahol – a koronázások történetében első ízben – a magyar himnuszt énekelték, nem a Gott erhalte kezdetű császári himnuszt. Vele együtt magyar királynévá koronázták feleségét, Zita császárnét. A zalaegerszegi templomot 1925 júniusában kezdték építeni az utolsó magyar király emlékére. A szerzetesi élet 1926 őszén kezdődött a falak között, az ünnepélyes felszentelésre 1927. szeptember 25-én került sor. A templomszentelésen részt vett sok neves ember. A szentelést Mikes János, szombathelyi megyés püspök végezte. 1942. január 1-jén nyilvánították plébániatemplommá.

A padokat az 1930-as években készítették, az orgonát 1958-ban. A templomot 1996-ban belülről kifestették, a padokat 1997-ben lecsiszolták. A hangosítást P. Tornyos Kálmán provinciális ekkor újíttatta meg. Ekkor került a templomba az új márványoltár és az ambó is. 2001-ben új keresztelőkút került a templomba Németh János kerámiaművész adományaként. 2000-ben kialakították a Szent Ferenc téli kápolnát, ahol októbertől áprilisig a liturgiát, szertartásokat végzik hétfőtől szombatig. 2003-ban faragott tabernákulum került a kápolnába, 2005 májusában elkészült az oltár.