Szijjártó Péter: Mi bátran, a nemzeti érdekekre figyelve cselekedtünk

Ember legyen a talpán, aki most eligazodik a világ s Európa dolgaiban. Hol tartunk, merre megyünk? – különös tekintettel közös problémáinkra, például a háborúra és a rezsiárakra. 

Az elmúlt 12 évben hozzá kellett szoknunk, hogy egy olyan globális környezet jött létre, amely folyamatosan válságokat termel ki, legyenek azok akár biztonságiak, mint a háború vagy a migráció, egészségügyi jellegűek vagy gazdasági típusúak, köztük a világjárvány és a háború következtében előállt gazdasági recesszió. Ha végignézünk ezeken, akkor megállapíthatjuk: a válságokból Magyarország mindig erősebben jött ki, mint ahogyan belement. Az ok pedig egyértelmű: mi speciálisan magyar válaszokat adtunk ezekre a kihívásokra, nem pedig megelégedtünk a mainstream által kínált válaszokkal. Mindezek nyomán pedig Magyarország megerősödött, és a maga javára tudta fordítani a kihívásokat. Most is azon vagyunk, hogy ez sikerüljön.

Az elmúlt években már megszokhattuk a ritmust: előbb sokan bírálják, kritizálják a magyar modellt, aztán egyre többen követik, vagy éppen hasonlókat fogalmaznak meg. Most is ez a helyzet. Mi teremt lehetőséget arra, hogy jelenleg a magyarok fizetik a legkevesebbet a gázért Európában?

Az a sportbéli filozófia érvényesül, amely szerint a legjobb védekezés a támadás. Emlékezzünk, hogy amikor be kellett volna engedni a migránsokat, akkor mi kerítést építettünk, amikor várni kellett volna a nyugati oltásokra, mi vettünk keletről, amikor mindenki más szociális alapon segélyt osztogatott a gazdasági válságban, mi beruházásokat támogattunk, és most, amikor mindenki jajveszékel a gázellátási nehézségek miatt, mi elmentünk Moszkvába, és vettünk még több gázt. Egyrészt kizárólag a nemzeti érdekeket szabad figyelembe venni, másrészt pedig kifejezetten bátornak kell lenni az ilyen helyzetekben. Ez a recept. 

Süli János, a paksi bővítésért felelős államtitkár lemondásával mi lesz az atomerőmű sorsa? Felgyorsulhat a tervezett beruházás?

A paksi beruházás felgyorsult, de nem attól, hogy Süli államtitkár úr lemondott. Ő pótolhatatlan munkát végzett az elmúlt időszakban, négy évig „vitte a hátán” ezt a beruházást, most viszont új időszak kezdődik ebben a fejlesztésben. Eddig az előkészítés fázisa zajlott, aminek fontos határköve az úgynevezett létesítési engedély megszerzése volt, amit megkapott az atomerőmű. Most átlépünk a megvalósítás fázisába, ezért új menedzsment vette át a „Paks 2” vezetését.

Hogyan sikerült a Gazprommal a plusz gázszállításról megegyezni? Európában vélhetően sokan irigyelnek bennünket, még ha ezt túl hangosan nem is mondhatják.

Már mindenki nyilatkozott ezekről a tárgyalásokról, de akik a sajtó elé álltak, azokat nem láttam ott… Infrastrukturális előnyben vagyunk Európa nyugati felével szemben, hiszen van egy olyan csővezetékünk, a Török Áramlat, amely 100 százalékban képes teljesíteni a szállítási terveket Oroszországból Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül. Ha ezt a vezetéket két éve nem építettük volna meg a nyugati szankciós fenyegetések miatt, akkor ma Magyarországra is pont olyan kevés gáz jönne, mint a nyugat-európai országokba. Másrészt mi a Gazprommal korrekt együttműködést építettünk fel, s úgy fizetünk a gázért, ahogyan a szállító kéri, mindig időben. Az is fontos, hogy soha nem csináltunk politikai kérdést az energiából, hiszen azt gondoljuk, itt nincs helye politikai állásfoglalásnak. Nem akarjuk, hogy a magyar emberek járjanak rosszul a háború miatt, ezért onnan veszünk földgázt, ahonnan tudunk: és mi Oroszországból tudunk, mert onnan jön csővezeték. 

Továbbra is aktív a külpolitikánk, sorra találkozik a világ országainak vezetőivel, minisztereivel. Mindennek van kézzelfogható gazdasági haszna?

A magyar gazdasági válságkezelésről mindent elmond, hogy 2021-ben és 2022-ben, amikor a világgazdaság a fekete éveit éli, és minden lefelé mutat, akkor a hazai gazdaságtörténet legnagyobb beruházásait tudtuk Magyarországra hozni. Tavaly egy koreai akkumulátorgyártó vállalat 700 milliárd forintos beruházása jelentette az addigi csúcsot, idén pedig egy 3 ezer milliárd forintos fejlesztésről állapodtunk meg egy kínai vállalattal, a világ legnagyobb elektromos autóipari akkumulátorgyárával. Azt gondolom, gazdaságpolitikai stratégiánk helyességét igazolja, hogy miközben a világgazdaság szenved, addig Magyarország megdönti a beruházási rekordokat.

Zalában megszokhattuk az elmúlt években a nagy fejlesztéseket. A jelenlegi helyzetben folytatható ezek sora?

Muszáj, mert új beruházások nélkül Magyarország is belesimul az európai recesszióba, mi viszont azt akarjuk, hogy a hazai gazdaság ellentétes utat járjon be az európaihoz képest. Európa recesszióban van, mi növekedni akarunk, s jó úton járunk, hiszen idén eddig 8, illetve 6,5 százalékos negyedéves bővülést tudtunk felmutatni, utóbbi a harmadik legmagasabb Európában. Mindez annak az eredménye, hogy a Covid alatt nem szociális segélyt osztottunk, hanem beruházásokat támogattunk, s most ezek kezdenek működni, segítve a hazai gazdasági növekedést. Ezért fontos, hogy Zalaegerszegen a Bosch és a Széchenyi Egyetem is létrehoz egy kutatás-fejlesztési központot, s ezek révén a zalai megyeszékhely még inkább meghatározó szerepbe kerül az autonóm autók fejlesztésében. Jelenleg Európa legnagyobb és a világ egyik legmodernebb tesztpályája működik itt, amely révén Zalaegerszeg szerepe még inkább felértékelődik, hozzájárulva ahhoz, hogy a magyar gazdaság növekedési pályán maradjon.