Konzervatív előadók és együttesek Balatongyörökön

A konzervatív előadók – tudósok, közéleti személyiségek, sportolók – nemcsak a magyar történelmet elevenítik fel, hanem a nemzet sorskérdéseire és a magyarság előtt álló kihívásokra is válaszokat keresnek. A mólónál lévő sétányon, a szabadegyetem jellegű program mellett esténként koncertek is várják az érdeklődőket.  

A Nemzeti hetet megnyitó Biró Róbert, Balatongyörök polgármestere lapunknak leszögezte: nagyon fontos, hogy a nyári könnyed rendezvények mellett legyenek olyan fajsúlyos események is, mint a mostani, amelyen „a nemzet dolgairól tudunk szót váltani egymással”. Szerinte megmaradásunkhoz elsősorban kis közösségekre van szükség, s ha ezek jól működnek, rendben lesz a nemzet dolga is.

A Nemzeti hétre az ország ezer pontjáról érkeznek előadók s vendégek, emelte ki Biró Róbert, hozzátéve: bár az ország számos vidéke ad helyt hasonló rendezvényeknek, de Balatongyörök előnyben van ismertsége révén, hiszen „nyáron a fél ország leköltözik a tóhoz”.  

A megnyitón a polgármester bemutatta települése múltját és jelenét, elmondva azt is, hogy a községben 1400-1500 állandó lakót tartanak nyilván, de ez a szám nyaranta kisvárosi méretűvé, ötezer körülire duzzad.

– Balatongyörök kapcsán 901 évet kellene áttekinteni – fogalmazott Biró Róbert. – Az almádi monostor alapító okiratában említették először, s településünk azóta töretlenül létezik, működik, a török időkben is csupán néhány évre néptelenedett el, mert amíg a vonyarciak, gyenesiek, faludiak bemenekültek Keszthelyre, addig az itt élők várat építettek és folyamatosan lakták ezt a települést.  

A polgármester arról is beszélt, pontosan 120 éve változtatott nevet a község, amelyet az 1700-as évek elejétől Meszesgyöröknek hívtak. A módosítás fő mozgatórugója a turizmus volt. Érdekesség, hogy Simándy József világhírű, Kossuth-díjas operaénekes a 70-es években azt javasolta, vegye vissza régi elnevezését a település, mert számára a mésszel festett, fehér falú házak a tisztaság jelképei, s úgy érvelt: már nagyon sok falu és város előtagként használja a Balaton szót, ezzel pedig Györök kitűnhetne a sorból.  

Biró Róbert a település történetéből kiemelte az 1882-ben érkezett filoxérát, ami az északi parton lakók életét alapvetően megváltoztatta. Feltartóztathatatlanul elindult a fertőzés mindkét irányba, Ederics, Szigliget, illetve Keszthely felé is, a helyben élők pedig a mezőgazdaságtól ennek hatására fordultak a turizmus felé, s két évtized múlva Balatongyörökön is elkezdtek épülni az első nyaralók. A folyamatot felgyorsította, hogy 120 éve a vasút megérkezett a településre, amelynek – s további történetének – az állomás várótermében berendezett kiállítás állít emléket.  

A szervező Balatongyöröki Honismereti Kör Egyesület elnöke, Piszter Péter lapunknak azt mondta: a 16 év alatt sokat változott a világ s azzal együtt a Nemzeti hét is, amelynek „nem titkolt célja az volt, hogy az akkori rendszerrel megpróbáljunk szembe menni”, szögezte le.

 – Még a Gyurcsány-kormány volt hatalmon, mi pedig szerettük volna nemzeti értékeinket minél több emberhez eljuttatni – fogalmazott a fő szervező. – Indulásunkkor még sokkal közelebb voltunk a „módszerváltáshoz”, meghamisított történelmünkkel, kultúránkkal, az iskolákban hazugságokat is tanítottak, mi pedig ezeket a dolgokat tisztába akartuk tenni. Másrészt azt szerettük volna: legyenek olyan összejövetelek, amelyeken nemzeti értékeinkről beszélhetünk, abban az időben ugyanis nem ez volt a hivatalos vonal.

A Nemzeti hét azóta kinőtte magát, rangot szerzett és ma már a szervezést pályázati források is segítik. S bár mások a politikai viszonyok, de aktualitás most is akad, például az orosz-ukrán háború, „s még mindig rengeteg olyan folt van a történelmünkben és az irodalmunkban, amelyet nem a valóságnak megfelelően tanítanak; a rendezvényünk így nem okafogyott”, szögezte le Piszter Péter. Az elnök az idei rendezvény sarokpontjaiként azt jelölte meg, hogy az Aranybulla 800., Petőfi születésének 200., Tamási Áron világra érkezésének pedig 125. évfordulója közeleg.        

Az első napon, mások mellett, Faragó Tamás olimpiai, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó számos élménye mellett arról is beszélt: a sportsikerek erősítik a nemzeti összetartozást.

– Amikor annak idején felmerült bennem, hogy már abba kellene hagynom a játékot, határon túli magyarok levelei térítettek el ettől a gondolattól – emlékezett vissza a ma már 70 éves világsztár pólós. – Ezekből kiderült, mit jelent számukra, ha játszik – s pláne nyer – a vízilabda-válogatott. A sport erősíti a nemzeti érzést, amire nagy szükség van ma is, akkoriban pedig még inkább az volt.