Megyeszerte megemlékezéseket tartottak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdetének 174. évfordulóján

Keszthelyen huszárok kíséretében vonult az ünneplő sokaság a Fő térről a Balatoni Múzeumhoz, ahol Nagy Bálint polgármester kijelentette: ma sem kívánhatnánk mást magunknak, mint ahogyan a 12 pont kezdődik: Legyen béke, szabadság, egyetértés. Hozzátette: ma már mást jelentenek ezek a szavak, mint 174 éve, „de a célunk most is ugyanaz: hogy egy erős, független, békés Magyarországot teremthessünk”. 

– Ahogy a márciusi ifjaknak forradalmat kellett csinálniuk, úgy nekünk is meg kell látnunk, mikor van szüksége ránk a hazának – hangsúlyozta Nagy Bálint, leszögezve: a közelgő parlamenti választáson sem ülhetünk otthon, várva, hogy más dönt helyettünk. – A demokráciának csak akkor van értelme, ha élünk is vele. 

Manninger Jenő ország­gyűlési képviselő kiemelte, március 15. mindannyiunkban a magyar történelem dicsőségét és a szabadságjogok kivívását idézi fel. Emlékeztetett a szabadságharc megyei vonatkozásaira, például a zalai honvédekre és Asbóth Sándorra, Keszthely szülöttére. A politikus arról is szólt, 1848–49 egyik fontos eseménye a jobbágyfelszabadítás volt, ami erősítette a polgárosodás folyamatát, hiszen „az önálló egzisztencia, a polgári értékrend lehet az itt élő emberek boldogulásának alapja”. 

A honatya beszélt az orosz–ukrán háborúról is, leszögezve: nem engedik belesodródni Magyarországot a konfliktusba. 
Prof. Hermann Róbert történész beszédében kiemelte: a forradalom és szabadságharc következményeként Magyarország „visszakerült” Európa térképére, s alattvalókból polgárok, országlakókból pedig hazafiak születtek. 

A forradalmat két szándék vezérelte: megszabadítani az országot az idegen uralom alól és a hűbéri, földesúri rendszer helyett igazságosabb, a fejlettebb európai országokhoz igazodó polgári rendszert létrehozni hazánkban. Ezt Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos fogalmazta meg, amikor kedden délelőtt Zalaegerszegen, a Deák téren beszédet mondott az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére tartott ünnepségen. Majd így folytatta: legyünk büszkék hőseinkre, arra a kormányra, amelyet Batthyány Lajos vezetett, legyünk büszkék a 47. Zalai Honvéd zászlóaljra, amelyből Püspöki Grácián elsőként tűzte ki a magyar zászlót a budai várra, legyünk büszkék az országra és arra, amit az elmúlt 174 évben elértünk. A jelenről szólva úgy fogalmazott, Zalaegerszeg elmúlt közel nyolcszáz éve során nem ért el olyan fejlődést, mint az elmúlt tíz évben. 

A megyeszékhelyi ünnepség a hagyományok szerint Csány László szobránál folytatódott. Itt Molnár András, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltárának igazgatója mondott beszédet. 

– Borongós, szürke, havas esővel az országra köszöntő nap volt március 15-e 174 évvel ezelőtt, mégis múltunk egyik legfényesebb napja lett – emelte ki a szónok. – A forradalom jelentős fordulatot hozott a magyarság életében: a feudális királyságot parlamentáris államszervezet váltotta fel, a jobbágyvilág helyén fejlődésnek indult a piacgazdaság és a jogegyenlőségen alapuló polgári világ. 

Lentiben kedden az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Horváth László polgármester osztotta meg ünnepi gondolatait a hallgatósággal. 

– A 19. század derekán forrongott Európa, népek akartak szabadok lenni, lerázni a feudális társadalmi rend bilincseit egy új, mindenki számára azonos jogokat biztosító polgári rend kialakítása érdekében – fogalmazott Horváth László. – A szabadság és a változás, a változtatás vágya azokban a napokban és hónapokban egységgé fogta össze a magyarokat, akik közül a legjobbak életüket is készek voltak feláldozni a nemzet megújulásáért, fel­emelkedéséért. A reformkorban az Európát megjárt magyar nemesség megértette, hogy új korszak következik és ehhez áldozatot is kell vállalni. Legjobbjaink vagyonukkal segítették elő a nemzet felemelkedését és néhány évre rá már önálló nemzetet, magyar szabadságot akartak és készek voltak kockáztatni mindent, életüket is, ha kellett. Mi, akik most élünk, büszkén emlékezünk vissza azokra a 174 évvel ezelőtti időkre. De az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tartogat útmutatást számunkra is. Mit kívánt 1848-ban a magyar nemzet? Legyen béke, szabadság és egyetértés. A béke szó jelentése ma különösen aktuális, amikor határainktól néhány kilométerre zajló háború pusztítása elől menekülnek százezer számra. Mi szabad országban élhetünk, néhány nap múlva választunk. Egyetérthetünk abban, hogy döntésünk jelentős. 

A beszédet követően ünnepi műsor következett a Vörösmarty-iskola diákjaitól, majd az emlékezők helyezték el koszorúikat, mécseseiket az 1848-as emlékműnél. 

Hévízen fáklyás felvonulással indult az ünnepi megemlékezés, majd a városháza előtt Papp Gábor polgármester beszédében kijelentette: büszkék vagyunk azokra, akik 174 évvel ezelőtt történelmet csináltak, megteremtve a polgári Magyarországot. Leszögezte: sorsfordító dátum ez a magyarság történelmében, hiszen innentől biztossá vált: a magyarok immár maguk határozzák meg a saját jövőjüket. 

– 174 év után most is óriási szükségünk van arra, hogy önrendelkezési jogunkkal éljünk, azt megtartsuk – szögezte le a városvezető. – Soha nem látott szükség van arra, hogy Magyarország megtartsa ön­állóságát, szilárdan álljon az őt érő támadások, vádaskodások viharában, és döntéseinek tiszteletben tartásáról győzze meg nemcsak Európát, de az egész világot, dacolva a hazánkon belüli ellenzék minden észérvet, nemzeti, gazdasági érdeket figyelmen kívül hagyó, hangzatos szózataival, és dacolva számos európai ország nyomásgyakorlási kísérletével is. 

Papp Gábor hangsúlyozta: el kell kerülni, hogy bármilyen módon belesodródjunk az orosz–ukrán háborúba, de közben „minden támogatást meg kell adnunk a menekülteknek, ahogyan teszi ezt Hévíz is”. A városvezető arról is beszélt, a márciusi ifjak nemes öntudattal vallották: az emberek és a nemzedékek elmúlhatnak, csak a nemzetnek legyen örök élete. Ehhez az eszméhez pedig „nekünk is hűeknek kell lennünk”. 

Zalalövőn Vigh László, a térség országgyűlési képviselője mondott ünnepi beszédet, mindenekelőtt a forradalom céljairól szólt. A politikus figyelmeztetett arra is, hogy hazánk a történelmi világkrí­zisek folyamán rendre a rossz oldal mellett kötelezte el magát. Most, a jelenleg is zajló orosz–ukrán háborúban legfontosabb érdekünk a béke mielőbbi megteremtése lenne, hangsúlyozta. 

Lendván, a muravidéki magyarság központi megemlékezésének részeként ünnepi előadást tekinthettek meg az érdeklődők, a békéscsabai Jókai Színház társulata Huszka Jenő Mária főhadnagy című nagyoperettjét mutatta be a Városi Színház- és Hangversenyteremben. Azt megelőzően – két különböző helyszínen – öt szónok is, köztük Szili Katalin, a határon túli autonómia ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott, illetve a Vas megyei közgyűlés elnöke, Majthényi László méltatta a polgári forradalom hőseit és vívmányait, valamint a napjainkban is érvényes eszméit. 

Kapcsolódó cikkünk: