Célba ért a keszthelyi Ranolder-iskola adománya Szamosszegre

Őry Gábor, az intézmény igazgatója felidézte: katolikus iskolaként kötelességüknek érezték, hogy segítsenek. A teherautó két nap alatt megtelt a pedagógusok és a szülők jóvoltából. A diákok pedig a szortírozásból és a bepakolásból vették ki a részüket. Az ottani kéréseknek megfele­lően például bébitápszer, tartós élelmiszer, lábbeli, gyógyszer, tisztálkodási eszköz és takaró került a rakományba. 

Tihanyi Rita ötletgazda és szervező hozzátette: számos településről jöttek felajánlások, Sármelléktől Várvölgyön és Hévízen át Gyenesdiásig, és a keszthelyi vendéglátóipari középiskola közösségéig többen is a karitatív kezdeményezés mellé álltak, ami „hatalmas lelki többletet jelentett” – fogalmazott a sofőrként is szolgálatot teljesítő pedagógus. Az adomány – hosszas egyeztetés után – végül Szamosszegre került, ahol a polgármester ígéretet tett arra, ami náluk „felesleges”, azt eljuttatják Beregsurányba. A tanárnő hozzátette: a tumultushoz képest minden rendben és szervezetten történt, a nyugat-balatoni adomány – szétválogatva, elrendezve – gyorsan a megfelelő helyre került. 

– Az ott dolgozó segítők rendkívül kedvesek, bár láthatóan már nagyon fáradtak voltak, ám ez csak a szemükön látszott, másból nem lehetett észrevenni – fogalmazott Tihanyi Rita. – Kárpátaljáról félóránként-óránként érkeztek a buszok, teli reményvesztett, menekülő emberrel. 

S még egy jellemző kép, ahogyan a tanárnő meghatottan mesélte: „Áll egy család, beszédük és kinézetük alapján ukránok, velük egy 7-8 évesforma kislány. Egyikük sem mosolyog. Sápadtak, a nő átöleli a férjét, az is átkarolja, a kislány pedig közéjük bújik. Egyikük sem szól, csak állnak. És némán nézik egymást…”