A Botfai Őszirózsa Nyugdíjas Klubnak újra kell élesztenie a járványtól megviselt közösségi életet

– Halottaink is vannak, akiket gyászolunk, többen betegséggel küzdenek, az idősebbeket nehéz kimozdítani otthonról, egy kis aktív maggal őriztük úgymond a lángot, hogy legyen majd mit táplálni – fogalmazott Németh Szilveszterné, a klub vezetője.

A botfaiak szerencsésnek mondhatják magukat, hiszen ha a közösségi ház ajtaja zárva is maradt előttük, a települést övező gyönyörű táj, a szőlőhegyek, az erdőkön, mezőkön át kanyargó turistautak kiváló lehetőséget biztosítottak a közös kirándulásokra, túrákra.

– Legalább jól megismertük páratlan szépségű vidékünket. Tavaly 8-10 fős kis csoportunkkal 27 alkalommal tettünk 5-7-10 kilométeres, vagy még hosszabb túrákat, az idén 7 alkalommal vettünk vándorbotot (pontosabban nordic walking botot) a kezünkbe. Elgyalogoltunk például piknikezni az Azáleás völgybe vagy éppen az aranyoslapi forráshoz. Nyáron egyszer tartottunk az udvaron egy kis közös sütögetést, de ősszel a városi nyugdíjasversenyeken is részt vettünk. Klubunk kezdetektől kötelességének érzi a népi hagyományok őrzését, ennek sorában éppen 20 évvel ezelőtt, pontosan 2002. február 17-én sütöttünk először közösen fánkot, ezért a tavalyi kihagyás után úgy döntöttünk, az idén a jubileum tiszteletére ez nem maradhat el. A nagy dáridótól még tartózkodtunk, a fánkot a városi jótékonysági akcióba ajánlottuk fel – mondta a klub vezetője nem kis büszkeséggel, hozzátéve, hogy közösségük a gondok ellenére is gyarapodott, s a tervek szerint a közeljövőben újra bővül a jelenleg 38 fős taglétszám.

Ígérik, ha minden jól megy, ősszel megtartják a szintén jubileum előtt álló rétesnapot, a Márton-napot, adventkor a szentcsaládvárást, s remélhetőleg a jövő évet a hagyományápoló tollfosztóval kezdhetik.