Zalaegerszeg 2030-ig szóló stratégiát dolgozott ki az éghajlatváltozás következményeinek kezelésére

A klímastratégia lefektette az irányvonalakat és célokat, melyek megvalósításával az éghajlatváltozás káros hatásai hosszú távon megelőzhetők, továbbá igazodik Zalaegerszeg egyéb, környezeti fenntarthatóságot előtérbe helyező irányvonalaihoz, állt a KEHOP-program lezárásáról szóló önkormányzati közleményben. A 160 oldalas stratégia közérthetően összegzi Zalaegerszeg éghajlatváltozással összefüggő problémáit és az arra adandó válaszokat. A projekt részeként elkészült a megyeszékhely környezetvédelemmel és klímavédelemmel foglalkozó internetes oldala, mely a www.zoldzeg.hu címen érhető el, itt a stratégia is tanulmányozható. 

A dokumentum leszögezi, hogy az elmúlt évtizedben már nálunk is érezhető volt a klímaváltozás hatása, és Zalaegerszegen 1-2 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedés várható 2021–2050 között. 

A klímaváltozás hatása, hogy a csapadék mennyisége rendkívül nagy változatosságot mutatott az elmúlt években, ami egyaránt vezetett vízbőséghez, belvizek, villámárvizek kialakulásához, valamint – a növekvő hőmérséklettel párosulva – aszály­események bekövetkezéséhez. 

Ahogy az egész országban, Zalaegerszegen is gyakoribbá és intenzívebbé váltak és válnak a hőhullámok, melyek következtében növekszik a halálozás, több szív- és érrendszeri betegség, embólia és agyvérzés fordul elő, nő a közúti balesetek száma. Velejárója a változásnak az extrém széllökések sűrűbb előfordulása, amely épületekben is károkat okozhat. 

A zalai megyeszékhely magas veszélyeztetettségi kategóriába sorolható a villám­árvizek, a hőhullámok okozta halálozás szempontjából, az aszályveszélyeztetettség azonban alacsony. A város közigazgatási területének több mint 18 százalékát kitevő erdőkben, különösen a bükkösök és a lucfenyvesek számára válnak egyre kevésbé megfelelővé a klimatikus adottságok, új gyomok, kártevők, inváziós fajok jelennek meg – hogy csak néhányat ragadjunk ki a felsorolt problémákból. 

A globális felmelegedést részben az üvegházhatású gázok okozzák. Zalaegerszeg éves kibocsátása üvegházhatású gázokból 2018-ban 222 861 tonna volt, ez csaknem teljes egészében a fosszilis energiahordozók elégetésére vezethető vissza (közel 94%). A másik meghatározó kibocsátó a közlekedés, a szektorból évente több mint 56 ezer tonna szén-dioxid kerül a légkörbe. Ebben az egyéni közlekedés kibocsátása dominál, több mint kétszeresen meghaladja a teherszállításból eredőt. Eközben a város szén-dioxid-elnyelési kapacitása a teljes kibocsátás csupán 2 százaléka, ami az országos átlag alatt van (bár nincsenek beleszámolva a lakótelkek, intézménytelkek növényzettel borított részeinek, valamint a külterületek nem intenzív szántóföldi művelés alatt álló földjeinek zöldfelületi adatai). 

A stratégia részletesen bemutatja azt a nagy számú projektet, amely az elmúlt tíz évben valósult meg a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, illetve hatásainak csökkentése érdekében Zalaegerszegen, s felvázolja a jövőképet, mely szerint a város 2030-ra energiahatékony, élhető, fenntartható és zöld megyeszékhellyé válik. A célkitűzés szerint vezető szerepet tölt majd be a régióban többek között a geotermikus energia hasznosítása és a hulladék energetikai újrahasznosítása terén. 

A legfőbb feladat a szén-dioxid-kibocsátás további csökkentése – a folyamat már évek óta tart. 

Ehhez elengedhetetlen a lakóépületek korszerűsítése, hőszigetelése, megújuló energiaforrásokkal való ellátása, mutat rá a stratégia intézkedési terve, amely 2030-ig határoz meg teendőket. 2020. december 31. után minden magyarországi új építésű épületnek közel nulla energiaigényűnek kell lennie, s az energiaigény 25 százalékát megújuló energiaforrásokból származó, helyben előállított energiának kell biztosítania. Zalaegerszegen jelenleg az országos átlaghoz hasonlóan közel kétszerese az épületek energiaigénye az európai átlagnak. Ennek felére csökkentése, és a fennmaradó energiaigény negyedének megújulókkal való ellátása jelenti a rövid és közép távú városi energetikai fejlesztések legjelentősebb szektorát. 

A közlekedésben az elektromos járművek terjedése hozhat számottevő változást. A kerékpárbarát városhoz szükséges fejlesztések szintén elkezdődtek már, és folytatódnak. A belváros gépjárműforgalomtól való mentesítéséhez pedig az intézkedési tervben a Zrínyi és Kosztolányi utcai körforgalom megépítése szerepel a vasútállomás térségében, a Kosztolányi utca kétirányúsítása és legalább hat, egyenként minimum 50 személygépkocsi befogadására alkalmas peremparkoló kialakítása a gyalogos övezet körül. 

A teljes tömegközlekedést CO2-semlegessé tennék 2030-ra, s el akarják érni, hogy a magáncéllal és munkába autóval járók közlekedése legalább 10 százalékban autómegosztó szolgáltatással bonyolódjon le. 

Zalaegerszeg a Fenntartható Energia és Klíma Akció­tervben a 2003-as leltározási évhez képest az önkormányzati tevékenység terén 50 százalékos, a lakossági szektorban 40, a gazdasági szektorban 20, a közlekedésben pedig 10 százalékos kibocsátáscsökkentést vállalt 2030-ig. 

Át kell állni a klímatudatos vízgazdálkodásra is, ami a mezőgazdaságot és a közműellátást egyaránt érinti, s szintén elindult az előkészítése, a kivitelezése. Az agráriumban víztakarékos talajművelési módokkal, az öntözőrendszer korszerűsítésével, a műtrágyázás visszaszorításával lehet klímabarát lépéseket tenni, a vízigényes növények helyett a hangsúlyt a szárazságtűrőkre kell helyezni. A lakossági zöldség- és gyümölcstermesztés a zártkertekben visszaszorult, azt újból fel kell éleszteni. 

A Vibrocomp Kft. által készített klímastratégiában felsorolt – és e cikkben a teljesség igény nélkül említett – intézkedések nagyon jelentős összeget igényelnek. A fejlesztések támogatására két forrást jelöltek meg: egyrészt a 2014–2020-as operatív programokon keresztül jut pénz a közösségi és vállalkozói fejlesztések támogatására, másrészt a nemzetközi kvótaértékesítésből származó bevételeken keresztül valósul meg energiahatékonysági és épületenergetikai beruházásösztönzés. 

Vannak és lesznek az éghajlatváltozásnak elkerülhetetlen természeti, társadalmi és gazdasági hatásai, ezekhez alkalmazkodni kell az élet minden területén. A stratégia e témában városi és intézményi hőségriadó-tervek kidolgozása mellett például helyi egészségvédelmi szűréseket indítványoz, és a turizmussal is foglalkozik. Kitér egyebek mellett a Gébárti-tó mint vízparti desztináció állapotára, és vízminőséget javító, eutrofizáció, túlzott feliszapolódás, vízszint- és vízmélységcsökkenés elleni beavatkozásokat, hosszabbodó főszezon kihasználását célzó beruházásokat javasol.