Bosszúságok forrása is lehet a vadászat, tette szóvá Hagyárosbörönd polgármestere

Erre hívta fel a figyelmünket Varga Katalin, Hagyárosbörönd polgármestere, aki a hajtóvadászatokkal kapcsolatban fogalmazta meg véleményét, mert úgy látja, a vadásztársaságok nem figyelnek kellő mértékben a lakosságra. Mint megállapította, a jelenlegi szabályozások szerint a vadásztársaságoknak csak a szakhatósághoz kell bejelenteniük, mikor és hol tartanak hajtóvadászatot, de a területük miatt érintett önkormányzatokhoz nem. Ez azért aggályos, mert egy olyan aprófalvas megyében, mint Zala, sok a szeges részekből, illetve több településdarabból álló község. Az egyes szétszórtan lakott részeket pedig külterületek választják el, emiatt az ott élők gyakran rövidítő mezei, erdei utakat is használnak, nemcsak a közutakat. Emellett egyre népszerűbb a túrázás, a lovaglás, a kutyasétáltatás. Ezért különösen veszélyes, hogy nem tud a lakosság azokról a vadászatokról, amelyek az ösvényeket, és kisebb forgalmú közlekedési útvonalaikat érintik. Megeshet az is, hogy az erdőt, mezőt járó ember a hajtással találja szembe magát. 
 

Másik problémaként említette meg, hogy az elejtett, és a helyben kizsigerelt vad után ott maradnak a belsőségek, de nemegyszer még a beavatkozáshoz használt kesztyű és más holmi is. A véres maradékot aztán hamarosan már húzkodják a rókák, a varjak, a hollók. Egy ilyen esetről fotót is készítettek, a nem túl gusztusos vadászati maradék a két településrészüket összekötő önkormányzati kezelésű út szélétől nem messze terült el. Ez a látvány fogadta a falubuszon utazó gyermekeket is. Mint írta, a vadásztársaságot kérték, hogy vigyék el a zsigereket, erre először ígéretet is tettek, majd otthagyták. 
 

A felvetésekre Győrvári Attilától kértünk reagálást. A vadászkamara titkára, a vadászszövetség megyei fővadásza úgy látja, a kommunikáció hiá­nya miatt jelentkeznek a polgármester által leírt problémák. Mint mondta, az előírás szerint minden társas vadászatot a rendőrségnek is bejelentik a szakhatóság mellett. Kérdésre hozzátette, a vadászattal esetleg érintett utak kezelőit azonban nem kell tájékoztatni. Az a gyakorlat, mondta, hogy ha utakra kerülhet vad, akkor külön segítséget, alkalmanként a polgárőrséget is kérik a veszély jelzésére, illetve a közlekedőket táblákkal is figyelmeztetik. Mint mondta, az önkormányzatok pedig minden információt megkaphatnak a jegyzőktől, mert ők tudják, ki a vadászati jogosult az adott területen. Tehát a vadásztársaságtól lehet kérni az előzetes értesítést, és utána lehet tájékoztatni a lakosságot. Tapasztalatai szerint a megyében több helyen az önkormányzatok hónapokkal korábban megkapják a vadászati tervet a területen illetékes társaságoktól, sőt az aktuális esemény előtt is érkezik tőlük újabb tájékoztatás. Ez a megfelelő kapcsolattartás, amihez a két fél együttműködése szükséges, hangsúlyozta. 
 

A hátrahagyott zsigerekről elmondta, ezek kezelését nem írja le jogszabály, de úgymond a „normális vadászok” lehetőleg ilyet nem hagynak hátra. A tapasztalatok szerint azonban a hulladék pár nap alatt eltűnik: holló, róka, aranysakál eledele lesz, mondta végezetül. 
 

A zsigerekről hasonló véleményen volt Gerencsér Miklós, a Válickavölgye Vadásztársaság tagja, aki több évtizede járja az erdőt-mezőt puskával a kézben. Az állatok villámgyorsan eltüntetik az ilyen maradékot, de a fertőzések, például az afrikai sertéspestis terjedésének megakadályozása érdekében a legnagyobb gondossággal kellene eljárni. 
 

A hajtások kapcsán úgy véli, az önkormányzatok értesítése még nem jelenti azt, hogy az érintett települések lakóihoz vagy éppen a túrázókhoz eljut a vadászat híre. Mint elmondta, a vadászat előtt törekednek előzetesen felmérni a hajtásra kiszemelt területet és tájékoztatni az érintetteket, például a fakitermelőket, erdőgazdálkodókat. Ebből eddig nem volt konfliktusuk, és ezek elkerülését szolgálná az is, ha a hajtásba kerülő területekre vezető utakhoz, ösvényekhez figyelmeztető táblákat helyeznének ki. Van olyan vadászati jogosult, amelyik már így jár el, és talán már terjedő gyakorlatról is beszélhetünk, mert ilyen táblák időről időre megjelennek a közutak mentén is.