Pusztaedericsi offroadosoktól a lassan magára maradó szőlőhegyig

– Ez a terepjáró Mercédesz G alvázra épült, Suzuki Vitára kasznival és Audi motor hajtja. Tagja vagyok a Magyar Terepjárós Triál Sport Egyesületnek, s mi rendezzük a hazai 4x4-es Triál bajnokságot, amelynek július harmadikán itt, Pusztaedericsen volt az egyik országos versenye. Amúgy, már tizenhárom éve vannak a falu határában versenyek, Pusztaedericsen négyen űzzük ezt a sportot, köztük a lányom is, meg az unokatestvéreim, de a környező falvakban is többen versenyeznek. Az offroad-ozás egy életérzés, kint vagy a természetben, s ennél a vidéknél szebbet nem találni. A minap vittem két kiránduló hölgyet, akik arról beszélgettek, hogy miért szerette Petőfi az Alföldet, mire az egyikük azt mondta: mert nem járt Zalában – mesél egy történetet Varga Jeromos triálos versenyző.

– Az erdő, ahol Jeromos az edzését tartja a miénk, meg a mellette lévő mező is. Több százan vendégeskedtek itt a versenykor, jöttek lakóautóval, volt, aki sátrat állított, mások főztek, a kocsma is kitelepült – mondja Varga Béla, Jeromos testvére, aki a falu polgármestere: – Meg traktorosa, gatterosa, kocsmárosa, vagy az, amire éppen szükség van. Kis zsák falu a miénk, százhetvenen élünk itt, mindenki ott segít a másikon ahol tud. Édesapámat is elhívtam bemutatni a falut, mert ő jobban ismeri annak történetét, nem mellesleg az önkormányzatok megalakulásától képviselő – mutatja be édesapját is Varga Béla a „Mert az Ön faluja is rajta van a térképen!” turisztikai sorozatunkban.

A triálosokat befogadó erdőből visszajövet látjuk milyen is igazából ez a vidék. Dombok vonulata zárja körben látóhatárt, Pusztaederics a Nyugat- Zalai-dombság két kistájának, a Dél-Göcseji-dombságnak és az Észak-Göcseji-dombságnak a határán fekszik. A falu határában az egyik dombon egy kistemplom is magasodik, ez, az országosan is számon tartott, Árpád-kori, szompácsi Szent Őrangyalok kápolna. A kistemplomot érinti a közelmúltban létesített Zalaegerszegi Aranyoslapi Túra útvonal, amelynek kiindulópontja a söjtöri Deák emlékház. A kápolnához felérve, ránk köszön a régmúlt, elmerenghetünk azon, hogy a környéknek kapcsolódása van a Bánk Bánból is ismert Gertrudis királyné meggyilkolásához, hiszen a falu a zalai vár földje volt, amelyet II. Endre király adott Miska comesnek jutalomul, mert a királynő meggyilkolása után Béla fiát magához vette. Pusztaederics okleveles említése 1214-ből származik. A török dúláskor elpusztult Szompácsot, amely most Pusztaederics külterülete, írásban 1342-ben említik, de a templom 1985-ben végzett falkutatásakor kiderült, hogy az épület legalább száz évvel korábban, a 13. század közepe táján készülhetett. Az Őrangyalok kápolna romokban ugyan, de túlélte a török pusztítást és 1755-ben eredeti formájában újjáépítették, 1907-ben és 1935-ben restaurálták, 1985-ben pedig tatarozták.

A templom fölötti domb tetejéről kinyílik a táj Tófej felé, elénk tárul az ország egyik legnagyobb gáztárolója, amelyről Pusztaederics országosan is ismerté vált.

– A háború előtt még fürdője is volt Pusztaedericsnek, 97 fokos termálvíz tört fel az olajosok fúrta kútból. Állítólag Festetics megorrolt rá, merthogy Hévíznek konkurenciát állított, ezért lefizette az olajosokat, hogy szüntessék meg. Hogy így volt-e nem tudom, de az egykori medence maradványai megvannak. Szompácson malom is volt, a régmúltból szerencsére a Hári kastély megmaradt – említi idősebb Varga Béla.

A falu központjában öreg fákkal körülvett parkban példásan helyreállítva várja vendégeit Hári Kálmán egykori kisbirtokos kúriája, amelyben a közösségi ház, az önkormányzat helyisége, a könyvtár, a kultúrterem és az orvosi rendelő kapott helyet. Az egykori kastély téglakerítése mellett virágos kerékpárok, régi boroshordók muskátlikkal díszítik a környezetet.

– A faluban minden család kapott az önkormányzattól tizenöt tő muskátlit, hogy szebbek legyenek a porták. Most fogunk bele a járdaépítésbe, közel ezer méter hosszan járdásitunk. Van a faluban egy vendégházunk, amely eredetileg magánberuházás volt, de a tulajdonosa hosszabb időre külföldre ment, ezért eladta az épületet az önkormányzatnak. Ahhoz, hogy vendégházat nyithassunk az épületben, akkora parkolót kellett elé építeni, ahány szobás a ház, ebből adódóan a hat parkolót társadalmi összefogással készítettük el. A tizenhárom vendéget befogadó vendégház engedélyeztetését most intézzük. Épült a faluban egy közparkoló is, mert a falu főutja egy kanyaros részen igen szűk és balesetveszélyes volt az utcán parkoló autók miatt, ezért, két elbontott háznak a helyén alakítottunk ki 12 parkolót. A Pusztaszentlászlóval összekötő földut is az önkormányzaté, itt a kétoldali vízelvezetést kellett megoldanunk, s ennek érdekében öreg fákat kivágnunk, itt hatszáz méter hosszan kő zúzalékos burkolattal erősítünk. Most ilyen feladatokra kell költenünk, mert ezekkel adósai voltunk a falunak. Külsőségeiben is szeretnénk megújítani Pusztaedericset, hogy vonzó képet mutasson a falu lakói és az ideérkezők számára. A vendégház meg nyújtson lehetőséget arra, hogy pár napot el is tölthessenek itt azok, akiknek megtetszik a környék – vélekedik a polgármester.

A pusztaedericsi szőlőhegy az elmúlt évszázadokban a környező településekről is vonzotta a gazdákat. Sok pusztaszentlászlóinak, pusztamagyaródinak és szentpéterföldeinek volt itt szőlője, pincéje. A hegyre vezető útban sok kárt tettek az elmúlt évek esői.

– Pályáztunk ennek javítására is, de parkló pályára tették a beadványunkat – sajnálkozik a polgármester, édesapja pedig megemlíti, hogy ez menekülő útvonal is, hiszen, ha gáztárolónál baj történik, ebbe az irányban csak ez az út vezet. Azt mondják, hogy a gáztároló biztonságos, de baj mindenhol történhet, volt erre példa Zalában is, például a sárhidai gázkitörés. A nagyobb baj az, hogy kevés szőlőhegyet hagytak el annyira, mint ezt.

– Legalább kétszáznegyven pince volt ezen a hegyen példásan megművelve. Magam is vagy hat szőlőt gondoztam. Most pincém még van, de a szőlővel felhagytam. Annyi a vad, hogy mindent tönkretesznek, jó, ha még huszan próbálnak gazdálkodni, a fiatalok feladták, el is tűntek a hegyről. Itt születtem, de felnőtt koromig még csak nem is láttam szarvast, vagy vaddisznót, most meg a kerítéseket is szétszaggatják. Bánatomban megírtam az Edericsi kesergő versemet – fakad ki idősebb Varga Béla. Idézet a versből: „Évek gyorsan leperegnek / Igy lettünk mi öregebbek. / Felmegyünk majd a hegyre / az sem megy már egy-kettőre./ Útközben már meg-megállunk / Egy két percig jót zihálunk. / Ha a hegyre már felérünk, / Szomorúan körbe nézünk. / Ahogy lent a gazdák halnak / A dzsungelek szaporodnak. / Ahonnan az öreg kihal / Helyébe nem lép fiatal. / Nem kell nékik bor, sem nóta / Csak a csim-bumm meg a kóla. / Nótától nem zeng bükkoldal / Ott már csak a stihlek dalolnak. / Elhordják a sok szép fánkat / Szétrombolják az utcánkat. / De ez nem hat meg senkit / rajtunk tán az Isten segít.”

– A hegyen még áll a kereszt, amit megújítottunk, s a harangláb is, aminek tavaly cseréltük ki a talpazatát közösségi összefogással. Őrizzük emlékeinket, azért is, hogy még mások is felkereshessék őket – búcsúzik Varga Béla a kis falu fiatal polgármestere.