Nagykanizsán épülhet fel az ország kilencedik innovációs és kutatóközpontja

– A Nagykanizsán megvalósítandó tudományos központ létrejöttét, az ezzel kapcsolatos tudás kiaknázását már az előző önkormányzati ciklusban lefektette a nagykanizsai önkormányzat egy városi stratégia keretében, ám igazi lendületet a 2018-as választásokat követően vett – kezdte Cseresnyés Péter, aki elárulta: amint alkalma volt rá, felvázolta Palkovics László (ITM) miniszter számára a Nagykanizsán meglévő jelentős tudást a víztechnológia területén, és egyben javasolta, hogy támogatással, lehetőségek biztosításával erősítsék meg a már működő Soós Ernő Víztechnológiai Kutató-fejlesztő Központot, melynek kutatási eredményei nemzetgazdasági szempontból is remekül hasznosulhatnak, hiszen a mikroműanyagok vagy a gyógyszermaradványok kiszűrése a vízből óriási kihívást s egyben eredményt is jelenthet egyszerre.

– Miután Palkovics miniszter úr is elkötelezett híve a környezetvédelemnek és a fenntarthatóságnak, ráadásul az elkövetkezendő időszakban amúgy is csökkenteni kell a szén-dioxid-kibocsátást, kibővítette a feladatot a hulladékhasznosítás területére is. Ezután az ITM munkatársai, majd később becsatlakozva a Pannon Egyetem és a Mol szakemberei együttműködésével került kidolgozásra az a koncepció, amely már egy tudományos és innovációs park nagykanizsai létrehozását tartalmazta. A leendő kutatóközpont profilja tehát többrétű, ám igazi küldetése abban rejlik, hogy olyan technológiák és termékek kifejlesztésén dolgoznak majd a szakemberek, melyek például a keletkezett hulladék energiává való átalakítását, alternatív üzemanyagok hasznosítását vagy akár az ivóvízkészlet védelmét célozzák.

A fent említett koncepcióból előterjesztés készült, melynek eredményeként Nagykanizsán jelölték ki Magyarország kilencedik innovációs parkját, amely felépítésében leginkább abban különbözik a többi kutatóközponttól, hogy egy, a versenypiacon jól teljesítő magyar cég, a Mol is bekapcsolódott a programba aktív résztvevőként. Ez pedig arra is garanciát jelent, hogy a kutatók által kidolgozott új technológiák, szabadalmak nemcsak papíron léteznek majd, hanem nagyon gyorsan elérhetnek a piaci hasznosítás fázisába.

– A Nagykanizsára tervezett innovációs központ mintegy 18 ezer négyzetméteren épül majd fel a Vár úton, a Rotary és DKG ipari területeinek egy részén – folytatta Cseresnyés Péter, aki elárulta: a közel 30 milliárd forintos beruházás keretében kutatási-oktatási központ, inkubációs központ, három robbanásbiztos laborépület, víztechnológiai laboratóriumok, illetve a parkban dolgozó kutatók számára létesített apartmanház is épül. Természetesen ez a beruházás új munkahelyeket is teremt, hiszen az ország számos pontjáról érkeznek majd ide magasan képzett szakemberek, ám ami ennél is fontosabb, hogy az innovációs park vonzerőt jelent majd olyan cégek számára is, melyek az említett három területen tevékenykednek. Éppen ezért fontos, hogy a város új, közel 100 hektáros ipari parkja mielőbb rendelkezzen azzal az infrastruktúrával – közművekkel, utakkal –, mely elősegíti a telephelyépítést e vállalkozások számára.

S hogy mindez nem a távoli jövő eszményképe, abból is tudható, hogy a Mol és a Pannon Egyetem már létrehozta azt a közös céget – Mol–PE Circular Economy Science Park Nonprofit Zrt. –, amely működteti majd a Nagykanizsán létesülő innovációs és ku­tatóközpontot.