Gyerekek találtak rá egy emberi koponyára Zalaszentbalázson

A páratlanul értékes leletet megtalálói beszolgáltatták a területileg illetékes, nagykanizsai Thúry György Múzeumnak. De vajon ez elterjedt gyakorlat, így tesznek mások is? Egyáltalán, mi kötelezi beszolgáltatásra az állampolgárokat? Kapható-e érte jutalom, s ha igen, mennyi? Ha elmarad a beszolgáltatás, van-e szankció? Minderről dr. Száraz Csillát, a Thúry György Múzeum igazgatóját, régész szakembert kérdeztük.

- A kérdést egyrészt a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, másrészt a 68/2018. (IV.9.) kormányrendelet szabályozza – bocsátotta előre dr. Száraz Csilla. – Előbbi kimondja, hogy minden, ami a talajban rejtőzik és értéket jelent, az államé, tehát be kell szolgáltatni – erről mindenkinek a kőolaj- és ásványkincs jut az eszébe, de igaz ez a régészeti leletekre is. Utóbbiak esetében vagy a település jegyzőjét (aki a kormányhivatal megfelelő osztályához továbbítja az információt), vagy a területileg illetékes múzeumot kell értesíteni – központi számunk mobiltelefonhoz tartozik, így ezen valaki mindig elérhető. A kormányrendelet pedig arról szól, hogy a beszolgáltatott leleteket a múzeum ellenszolgáltatás nélkül veszi át, de mi igyekszünk apró ajándékokkal (például könyvekkel) kedveskedni a beszolgáltatónak. Viszont ha nemzeti jelentőségű a lelet, akkor a régészeti szakma legfontosabb grémiuma, az Ásatási Bizottság, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum szakértőinek javaslatára miniszteri jutalomban részesíthető, aminek az összege – a lelet jelentőségétől függően – elérheti, igen kivételes esetekben pedig meg is haladhatja a kétmillió forintot. A bejelentés és a beszolgáltatás elmaradása örökségvédelmi bírságot vonhat maga után, aminek az összege 10 ezertől 250 millió forintig is terjedhet. A bejelentést követően kimegyünk a helyszínre, megvizsgáljuk a leleteket és azok környezetét, tehát nagyobb lélegzetű szemlét tartunk, dokumentáljuk a helyszínt, majd a múzeumba beszállított leleteket megtisztítjuk és kiállítható állapotba hozzuk.

Dr. Száraz Csilla azt is elmondta: tapasztalatai szerint amióta a pandémia tart, s az emberek talán a korlátozások miatt több időt töltenek el a szabadban, kertészkedéssel, természetjárással, a mögöttünk hagyott évtizedhez képest az elmúlt egy évben sokkal több bejelentés érkezett a múzeumhoz megtalált leletekkel kapcsolatban. Főleg szeptember óta sokasodtak meg a bejelentések, a hónap elején például Valkonyán, egy családi háznál bukkantak római kori leletekre egy kerti tó ásása során.

- Bejelentették nekünk, a múzeumnak, mi kimentünk, fotókkal dokumentáltuk, majd beszállítottuk a lelet maradványait és Pulai Attila restaurátor már ragasztja össze a darabokat, melyekből szépen formálódik egy edény – jelezte a múzeum igazgatója. – Hét nappal később Zalakaros és Zalamerenye között Pest környéki túrázók jelentették a rendőrségnek, hogy emberi csontokat találtak és a rendőrség a múzeumot jelölte ki szakértőnek az ügyben; ez egyébként megszokott eset akkor, ha nyilvánvaló, hogy a maradványok tulajdonosa nem a közelmúltban hunyt el. Itt egy 11. századi temető sírjára bukkantunk, s a csontok mellől, beletaposva a dűlőútba, előkerült egy hajkarika is, amit valószínűleg az elhunyttal temettek el. Harmadikként pedig Zalaszentbalázsról iskolás gyerekek értesítették szintén a rendőrséget arról, hogy egy vízelvezető árokban emberi koponyára bukkantak. E mellől is került elő további lelet, egy kis fülbevaló részlete. Mint kiderült, ezen a helyen szintén temető volt korábban, vélhetően a 9. században. December elején jött a Karoling kard, továbbá rengeteg leletet hoztak be a mórichelyi halastótól, ahol leengedték a vizet, hogy fémkereső műszerrel kiszedhessék az aljzatban rejtőző horgokat. E munkálat során kerültek elő fémpénzek a római korból, edénymaradványok, ékszerek és még számos apró, de számunkra nagy értéket jelentő lelet.

Kapcsolódó cikk:

https://www.zaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/egy-karoling-korabeli-kard-kerult-elo-murakereszturon-4880527/