Zalaegerszegi honvédek a keleti arcvonal mögött a második világháborúban

A forráskiadvány annak az alakulatnak a történetét mutatja be naplók, tábori levelezőlapok, fotók, visszaemlékezések, sajtótudósítások, tanúvallomások segítségével, amelyet 1941 novemberében verbuválva küldtek az orosz frontra, megszálló feladatokra. Eleinte rejtve tevékenykedtek, ezért sincs elegendő hivatalos feljegyzés a működésükről. 1944-ben már ütközetekben is részt vettek, végül szétszóródva érte őket a háború vége.

Magyar Királyi 47./III. honvéd zászlóaljat a 17. gyalogezred tartalékosainak mozgósításával Zalaegerszegen állították fel, majd 1941 novemberében ukrán területre szállították a katonákat, ahol két éven keresztül biztosító feladatokat láttak el. Róluk szól az újonnan megjelent kötet.

Melynek bemutatóján Balaicz Zoltán polgármester emlékeztetett: a város mindenkori vezetése fontosnak tartja, hogy a lokálpatrióta identitást a történelmi ismeretek tágításával erősítse, ennek érdekében biztosít anyagi támogatást a helyi tudományos műhelyekben zajló kutatások napvilágra hozatalához.

A forráskiadvány kiadója, a Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány nevében dr. Gyimesi Endre méltatta a vállalkozást, jelezve, hogy országos szinten párját ritkítja a zalaegerszegi önkormányzat és a tudományos intézmények közötti együttműködés. A közalapítvány keltette új életre és gondozza a Zalaegerszegi Füzetek helytörténeti sorozatot – mondta -, amely már 17. darabjánál tart.

A zalai honvédek oroszországi sorsát taglaló kötet szerkezetét Molnár András, a Zala Megyei Levéltár igazgatója mutatta be. A kutatómunka évtizedek óta zajlik, a magánkézben lévő forrásokat azonban 10 éve gyűjtik szisztematikusan a történészek, ennek már több könyvet is köszönhetünk. A zalai honvédek leszármazottainak az adományai segítették hozzá a kutatókat az újabb publikációhoz. A dokumentumokban eligazító bevezetőt Szabó Péter jegyzi, aki a naplók, fotók, visszaemlékezések szerzői mellett személyi adattárral szolgál az alakulat többi tagjáról is.

A leszármazotti adományozók közül a bemutatón jelen lévő Hegedűs Ferenc számolt be arról, hogyan kerültek elő édesapja, Hegedűs Ferenc (1919-1987) tartalékos zászlós, századparancsnok fényképei, amelyeket felajánlott a kötet szerkesztőinek. Molnár András kiemelte egyebek közt a Paksa, a Matkovits és az Ostoros család adományait is, hozzátéve: a kutatómunka folytatódik, amely újabb kötet megjelenését ígéri.