Képesek érezni, örülni, szenvedni

2021.02.02. 17:30

Központ alakult az állatok védelméért az Állatorvostudományi Egyetem égisze alatt

Megalakult január elsején az Állatvédelmi Központ. Az Állatorvostudományi Egyetem égisze alatt működő intézmény létrejötte hiánypótló Magyarországon, célja, hogy az állatvédelem minden szereplőjének megfelelő szakmai hátteret nyújtson. A központ vezetőjével, dr. Vetter Szilviával beszélgettünk.

Mozsár Eszter

Minden jóérzésű embernek összerándul a gyomra, amikor kitett, kiszolgáltatott helyzetben lévő állatokról hall. A jog világosan kimondja, hogy érző lények élnek körülöttünk, kérdés, kit mennyire „hat meg” a jogszabály.

- Az Állatvédelmi Központ az egyetem új, tanszéki jogállású szervezeti egysége, közvetlenül a rektori hivatalhoz tartozik. Mindhárom nyelvű (magyar, angol, német) állatorvosképzésben 2017-ben lett kötelező tárgy az állatvédelem. A leendő szakemberek igényelték, hogy minél több állatorvosi, jogi, pszichológiai ismeretet sajátítsanak el ebben a témában, s kíváncsiak a nemzetközi tapasztalatokra, tanulmányokra is, így az idei évtől még egy kötelező állatvédelmi tárgy jelent meg a képzésben – tájékoztatta lapunkat dr. Vetter Szilvia, az ÁTE Állatvédelmi Központ vezetője. – Egyre több nálunk diplomázott állatorvos jelezte, hogy szeretnének állatvédelmi szakállatorvosi képzésen is részt venni. A jövőben megteremtjük ennek feltételeit. Ahogy Sótonyi Péter rektor mondja, az állatorvosoknak az állatvédelem nagyköveteinek kell lenniük. Az állatvédelem kérdésével Magyarországon az elmúlt tíz-tizenöt évben kezdtek behatóbban foglalkozni állatorvosok, jogászok, állatvédők, civilek. A mostani kezdeményezés, a központ létrejötte egyfajta hidat képez az állami döntéshozók és a terepen dolgozó állatvédők között. Egy higgadt, racionális, tudományos alapokon működő, objektivitásra törekvő hang hiányzott az állatvédelmi palettáról, mi ezt az űrt szeretnénk betölteni. A civilek elképesztő energiával és költséget nem kímélve mentik az állatokat. Tudományos szűrőn át talán jobban tudjuk az ő érdekeiket is védeni. De az állatvédelem nem csak az állatvédőknek fontos. Egyre inkább előtérbe kerül például az etikus fogyasztás. Ez azt jelenti, hogy a vásárlók tudatosabbá váltak, megnézik, hogy a termék állatbarát technológiával készült-e, például milyen farmról származik az étkezőasztalra kerülő hús. Ezenkívül az emberek kezdik felfedezni a körülöttük élő fajgazdagság szépségeit, sérülékenységét. Mindannyian azt szeretnénk, hogy változatos környezetben éljünk. Egyszóval az állatvédelem kérdése nagyon összetett és szerteágazó.

Dr. Vetter Szilvia úgy gondolja, mérföldkő az Állatvédelmi Központ
létrejötte Fotó: Juhász Melinda

- Melyek a központ fő működési elvei?

- Fontos a kutatói tevékenység, ahol az állatvédelem megosztó kérdéseit vizsgáljuk. Ilyen a jogszabályok hatékonysága, a szaporítótelepek felszámolása. Fontos témánk az állatok és az emberek elleni erőszak összefüggéseinek vizsgálata. Második pillérünk az oktatás. A szakemberek mellett szeretnénk a civileket is minél szélesebb körben tájékoztatni. Február 26-án online konferenciát tartunk, ahol az állatbántalmazók személyisége lesz a téma jogi, pszichológiai és kriminológiai szempontból. Végül feladatunk, hogy az állatvédelem különböző szereplőit egy asztalhoz ültessük, közelítsük az álláspontokat. Hatalmas megtiszteltetés, hogy jogászként az Állatorvostudományi Egyetem egyik szervezeti egységének vezetője lehetek. Az állatvédelem több tudományágon átívelő terület, csak komplexen lehet rátekinteni. Magyarországon még nem volt példa arra, hogy olyan, egyetemhez köthető állatvédelmi tudásbázis jöjjön létre, ahol a különböző szakterületeken dolgozó emberek együttműködnek hosszabb távon. Ebben az ÁTE úttörőnek számít.

- Vannak külföldi példák, amit követhetnek?

- Amikor a központ előkészítő munkálatait végeztük, felmértük, hogy a világban milyen hasonló intézmények működnek. Az Amerikai Egyesült Államoktól kezdve Új-Zélandon át számos európai országban létrehoztak már ilyen, egyetemhez kötődő szerveződést. Természetesen idővel szeretnénk kiépíteni nemzetközi kapcsolatainkat. Doktori disszertációmban tizenöt európai ország állatkínzás-ellenes büntetőjogi szabályozását vizsgáltam meg. A rangsorban Magyarország sajnos a sereghajtók között van. Ha az írott jogot nézzük, hátulról a negyedikek vagyunk Franciaországot, Szlovéniát és Spanyolországot megelőzve. Mégis azt gondolom, és ezt néhány éves kutatásom is megerősítette, hogy az elmúlt harminc évben rohamléptekben fejlődött az állatvédelem helyzete hazánkban. A rendszerváltozást követően az emberek figyelme egyre inkább a téma felé fordult, majd az uniós csatlakozás hozott újabb lendületet az állatjólét kérdésében. 1998-ban megjelent az állatvédelmi törvény, ami kimondja, hogy az állatok érezni, örülni, szenvedni képes élőlények. Ez a gondolat a mai napig meghatározza a magyar szabályozást. 2004-ben az állatkínzás mint bűncselekmény megjelent a Büntető törvénykönyvben, amit később szigorítottak, bővítettek. Hónapról hónapra folyamatosan fejlődik a jogi szabályozás. Természetesen a problémák nem oldódnak meg azonnal, de jó úton haladunk. Nehezebb kérdés, hogy a jól meghatározott jogszabályok hogyan jelennek meg a mindennapi életben, van-e joggyakorlatuk ezeknek az intézkedéseknek. A gyakorlatban nagyobb hiányosságaink vannak, mint az írott jog területén. Sokszor azt látjuk, hogy a bűnelkövető gazdasági, oktatási, szociális szempontból hátrányos környezetben él, nem kapta meg azt a szemléletet, ami alapján az állattal megfelelően bánna. Ilyen esetekben nem mindig célravezető fellépni pusztán kemény szankciókkal. Ezért fontos, hogy minél korábban megismertessük a gyermekeket az állatvédelemmel. Jó esetben ők tanítják a felnőtteket is. Néhány generáció múlva már sokkal könnyebb dolga lesz az állatvédelemben dolgozóknak.

Vetter Szilvia hozzátette, létrehoznak egy állatvédelmi kódexet, amelyben az állattartás etikai minimálkövetelményeit foglalják össze.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában