2021.01.07. 07:00
Zalai templomok sorozat – Bezeréd szakrális helye, templomai
Korunk embere az űrből vizsgálja a Földet. Műhold felvétel eredményezte a bezerédi körárok felfedezését, amellyel egy késő neolitikus lelőhely vált ismertté. A Zalai templomok sorozatunkban azért szólunk erről a mintegy hétezer évvel ezelőtti „építményről”, mert a körárkok is szakrális helyek lehettek, így a falu műemlék temploma és az ugyancsak műemlék hegyi kápolnája mellett ennek létezését is ismertetjük. Azért is, mert létrehozásához emberek sokasága kellett, ami a környék ősidők óta lakott hely voltát igazolja.
Az őskori, újkőkori régészeti lelőhelyet 2014-ben fedezett fel a Balatoni Múzeum, P. Barna Judit vezette régészeti csoportja a bezerédi Teleki-dűlőben, amely a valóságban mezőgazdasági művelésű domb. A körárkokból mintegy 150-200 ismert Európában, Zalában 2014-ig hat lelőhelyet határoltak be. A felfedezett történeti emlékek elsősorban szakrális célokat szolgálhattak, létrehozásukkor, sok ember összehangolt munkájával a Nap pályájához igazodtak. Az árkokban égetett agyagból készült, jól kidolgozott, festett állat- és emberfigurákat találtak, de állati és emberi csontok, apró oltárok is előfordulnak a többméteres árkok mélyén. A bezerédi körároknál, amelyet magnetométeres felméréssel határoltak körül, látható, hogy az őskor óta nem volt megbolygatva a mintegy150 méter átmérőjű terület, s ennek köszönhetően rendkívül jól kirajzolódtak az alaprajzok, az árkokhoz tartozó cölöpfalak nyomai. Jól megfigyelhető a kettős körárok-rendszer, melyben a belső körárok 100, míg a külső 150 méter átmérőjű. A Zala megyei körárkok sorában a bezerédi a rendkívül szabályos és összetett alaprajzával, valamint a belsejében felmért épületek minden jelenleg ismertnél nagyobb száma további figyelmet érdemel. „Célunk a lelőhely kutatásának folytatása: szisztematikus terepbejárást követően ásatással is tervezzük kutatni a lelőhelyet, egyszer talán lesz pénz a feltárására” – írta egy munkájában P. Barna Judit, aki megkeresésünkre a következőket válaszolta:
- Sajnos, ásatásra még nem került sor Bezeréden. A magnetométeres felmérést követően drónos légifotózást végeztünk, amely segítségével nagy pontosságú felszínmodell készíthető a lelőhelyről, illetve, egy újabb körárkot is találtunk és mértünk fel Zala megyében, a Bezerédhez közeli Ligetfalván – írta dr. P. Barna Judit régész, muzeológus, aki
2018. óta a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóságon, a Régészeti Örökségvédelmi Gyűjtemény vezetőjeként dolgozik.
A hitélethez kapcsolódó történetünket a bezerédi egyház megjelenésével folytatjuk. A település első említése 1236-ban történt, ekkor Zalavár és a pornói apátság volt a terület birtokosa. 1333-ban már létezett templomuk, mert Bezeréd papja, Miklós 16 széles dénárt fizetett pápai tized fejében. Később egyre többször találkozni a Bezerédj (Bezerédi, Bezerédy) családnévvel, akik 1359-től lettek a terület birtokosai, s a Bezerédi nemzetség leszármazottai egészen az 1945. évi földosztásig a falu földesurai és kegyurai maradtak. 1359-ből van írásos emlék arra, hogy létezett már plébánia Alexandriai Szent Katalin templommal. Ekkor írják le a négyzetes hajójú, félköríves szentélyzáródású, a 13. század közepén épült templomot. A törökök viszonylag későn, az 1650-es évektől portyáztak a faluban, így a korábbi évszázadban komolyabb elnéptelenedés nem történt.
Bezeréd 1754-ben Koppány filiája lett 581 lélekkel. Ekkor az Árpád-kori rész déli oldalát újjáépítették. 1814–1828 között a hajót nyugat felé bővítették, s felépítették a templom tornyát is, majd 1991-ben újra felújították az épületet. Dr. Vándor László erre így emlékszik vissza: „1991-ben voltam ott tatarozáskori megfigyelésen. Az biztos, a bezerédi templom, ha átépítve is Árpád-kori, titulusa a középkorban is és ma is Szent Katalin.”
Mindezek mellett, a Zalamegye, 1891-es egyik számában van egy hirdetés: „A nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minister úr az évi június hó 11-én kelt számú rendeletével a bezerédi róm. kath. templom tetőzetének és mennyezetének helyreállítását, nemkülönben ugyanott a paplaknál eszközlendő kisebb javításokat, 1136 frt. 79 krnyi, továbbá a hívek által természetben leszolgálandó 145 kézi és 54 igás napszámmal, esetleg ezen napszámokat készpénzben megváltandó 76 frt. 10 kr. illetve, 100 frt. 57 kr. az az összesen 176 frt. 67 kr. összeggel engedélyezte.”
Olvashatunk adományokról is: „Bezerédről írják, hogy a vallásosságáról és jótékonyságáról ismeretes Gróf Batthyány Pálné született Palini Inkey Valéria őméltósága arannyal hímzett két díszes stólát ajándékozott a bezerédi templomnak, s egyet-egyet a padárinak s a gyűrűsinek, melyért hálás köszönetüket fejezik ki az illető egyházaknak vezetői. Néhol olyan elhagyatott kis templomocskák vannak, hogy, ha egy-egy ilyen nagyúri jóságos kéz meg nem áldaná őket egyes felszerelvényekkel, nemsokára egérkamarák lennének.”
A környéken az ezerhétszázas években súlyos állatvész pusztított. A gazdák megfogadták, ha sikerül megállítani az állatok elhullását, kápolnát építenek az állatok védőszentje, Szent Vendel tiszteletére. A kápolna 1776-ra épült fel. A hatvanas évek végén a kápolnát feltörték, kirabolták, évekig tárva nyitva állt, mígnem jóérzésű emberek összefogtak, létrehoztak egy alapítványt, s 2008-ra felújították a kistemplomot. 2009-ben az illetékesek hivatalos műemlékké nyilvánították, és Podmaniczky-díjjal ismerték el a bezerédiek munkáját. A kápolna felújításában oroszlánrésze volt Hencsei Kálmánnak, a falu elszármazottjának, akinek Bezeréd díszpolgári címet adományozott.
Nemesapáti plébánosa Szeghy Csaba Tamás, aki 2017-től Bezeréd plébiánáját is vezeti, örömmel újságolja, hogy az idén sikerült felújítani a falu templomát:
- Pályázati segítséggel rendbe tettük a templom külsejét és belül is kifestettük. A szentély diadalívére visszafestettük „Az én házam az imádság háza!” feliratot. Megújult a szentháromság szobor és a sekrestye is. A Szent Vendel kápolnánál pünkösdkor van a búcsú, szerettem volna október 23-án Vendel napi misét is tartani, sajnos elmosta az eső. Pályázatot adtam be a kápolna újbóli rendbetételére, várjuk, mi lesz az eredménye. Látogathatóvá szeretnénk tenni a templomot, van egy rács, amin nappal betekinthető lenne a templom. Bezeréd a gyönyörű környezetével turisztikai szempontból kincsesbánya lehetne...
Zalai templomok sorozat: Bezeréd
Fekete János polgármester szerint a csendes zsákfalu vonzza a betelepülőket.
- Kaptam egy értesítést arról, hogy kivették a falunkat a csok lehetőségből, mert tíz százalékkal nőtt a népességünk. Valóban, páratlan a környezetünk, a Vergyálom, vagy „várhalom” dombunk 331 méter magas, ez Zala egyik legmagasabb pontja, ahonnan páratlan kilátás nyílik minden irányba. Látjuk innen a Somlót, a sümegi és a Rezi várat, s belátni szinte az egész Zala völgyét. S itt vannak a templomaink is! A körárokról a cikkekből tudunk, itt létezik a határunkban, de erről velünk még nem beszélt senki – mondja a polgármester.
