Ki lehetett Csóka Jólán? Új adatok derültek ki

Zalaegerszeg Lapunkban is beszámoltunk róla, hogy a regensburgi bolhapiacon bukkant rá a zalaegerszegi Csóka Jolán emlékkönyvére Bucher Andrea, aki a világhálón igyekezett megtalálni a tulajdonos leszármazottait.

Arany Gábor

Csóka Jolán emlékkönyve az iskolatársak aláírásaival

Fotó: FB

Felvetődött az is, amennyiben a család felkutatása nem jár sikerrel, az emlékkönyv a Göcseji Múzeumhoz kerülhetne.

A felhívás felkeltette Béres Katalin, a múzeum történészének érdeklődését, aki igyekezett utánajárni, ki lehetett Csóka Jolán. Nos, az eddig kiderített adatok újabbakkal bővültek a Zala Megyei Levéltár munkatársa, Kulcsár Bálint segítségével, ahogy erről Béres Katalin beszámolt.

Csóka Jolán emlékkönyve az iskolatársak aláírásaival
Fotó: FB

A zalaegerszegi Polgári Leányiskola anyakönyvéből sok fontos információ derült ki a kamaszlányról. E szerint Csóka Jolán Jozefa Stefánia 1919. március 9-én született a Moson megyei Lajtakátán (ma: Gattendorf, Burgenlandban). Édesapja Csóka János csendőr tiszthelyettes volt, akit valószínűleg szolgálatra helyeztek Zalaegerszegre. A család a Jókai utca 42-ben lakott. Jolán 1930. május 12-én himlő elleni védőoltást kapott.

Az apa tagja volt annak a zalaegerszegi csendőrosztálynak, amely végsőkig harcolt a szovjet csapatok ellen Magyarországon és Ausztria területén is. Ez a csendőrosztály 1945. május 8-án Sankt Veit an der Glannál (Ausztria) esett angol hadifogságba, onnan május 20-án irányították őket a weissensteini hadifogolytáborba. Ez az információ a müncheni székhelyű magyar emigráns szervezet, a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének lapjában, a Hadak Útján folyóiratban jelent meg.

Ez alapján feltételezhető, hogy Csóka János nem tért haza, valószínűleg családja is követte őt az emigrációba, és talán Bajorországban telepedhettek le. Lehet, hogy éppen Regensburgban.