Zalai falvak templomai – Páka barokk temploma

A Szent Péter és Szent Pál barokk templom a régmúlt folytonossága és az ezerhétszázas évek lenyomata. Páka történelmében azt olvashatjuk, hogy első okleveles említése 1121-ből származik, s ebben említik a falu Szent György templomát.

A török portyázások idején lerombolt templom az 1720 körüli újjáépítése után elvesztette korábbi elnevezését, hiszen míg azelőtt Szent György volt, most Szent Péter és Pál a templom patrónusa. A tornyot csak 1741-ben építették hozzá a templomhoz a kányavári vár tégláiból. 1763-ban Borsos József plébános irányítása mellett fogtak hozzá a templom teljes átépítéséhez, amely 1769-ig tartott. Ekkor építették hozzá a jelenlegi sekrestyét is, a régit pedig szent sírrá alakították át. A templom szentélye alatt ugyanis kripta található, amelyben az 1774-ben elhunyt Borsos József plébános és az 1798-ban meghalt utóda, Bubics István plébános földi maradványai nyugszanak.

1773-ban az Eszterházyak megbízást adtak, Johan Ignaz Cimbalnak, hogy fesse ki a templomot. A barokk templom freskóit így Cimbal festette, illetve, jelentős az 1912-ben történt nagy belső újrafestés, amelyet Lewisch Róbert szombathelyi templomfestő végzett el. Az 1900-as évek elején több átfestés is történt, sőt Cimbal képeiből többet lemeszeltek.

A II. Világháborúban belövés érte a templomot. A végleges helyreállításra 1955-ben került sor. Ezután szintén újrafesteni, restaurálni kellett a templom képeit, amely Borsa Miklós győri festőművész nevéhez fűződik. Borsa Miklós munkáját tartósította, illetve frissítette fel az 1993-ban történt belső restaurálás, amely során megtaláltak és helyreállítottak két Cimbal képet a templomszentély északi falán, ezek restaurálását Závory Zoltán festőművész végzete el. Ma már Cimbalnak csak 3 képe látható a templomban, a főoltárkép, valamint a szentély északi falán Szent István és Szent László királyok képei. A főoltárkép Szent Péter és Pál apostolokat ábrázolja, amint láncra verve elhurcolják őket. A szentély mennyezetképe Szent Pál megtérését ábrázolja. A templomhajó első boltozatképén Krisztus színeváltozása látható, a második boltozat mennyezetképe a csodás halfogást ábrázolja. A képen látható szemüveges angyalban a festő, Borsa Miklós önmagát örökítette meg. A két mellékoltár közül a bal oldali a Mária oltár, melynek most készültek el a restaurálásával. A jobb oldali a Szent József oltár.

A templom keresztelőkútja 1771-ből való, valószínű, hogy ekkor készült a szószék is. A jelenlegi orgonát 1890-ben állították fel. A toronyban két harang lakik, a nagyobbik 1931-ből, a kisebbik 1753-ból való. Megújult a templom előtt álló szentháromság szobor is.

Németh Csaba plébános a templommal, illetve környezetével kapcsolatos terveikről a következőket mondja:

-Az idén a segítőkész hívek hozzájárulásával új, korszerű fűtési rendszert szereltettünk fel, illetve egy szép harangjátékkal is gazdagodott templomunk, amely minden órában egy közismert egyházi ének dallamát játssza el! Jövőre terveink közt szerepel templomunk környezetének rendbe tétele, a rossz állapotban lévő járdák térkövezése, amelyhez várjuk kedves hívek támogatását!

A szakértők szerint a pákai barokk templom külső megjelenésében teljesen eltér a barokktól megszokott templom külsőtől, belső tere azonban már megfelel a barokk elvárásainak. Elsősorban történelmi múltja és több építészeti korszakot felölelő át–, és újraépítése teszi jelentőssé a jelenleg műemlék jellegűként jegyzett épületet.