Vigasság az Ungi-hegyen

Még egy nagyvárosi fesztiválnak is becsületére válna az a kiváló hangulat, minőségi vendéglátás és nem utolsó sorban fantasztikus vendégsereg, ami szombaton uralkodott a Felsőrajkhoz tartozó, egyik festői szépségű hegyháton. A nem mindennapi mulatság ezúttal is Vigh László országgyűlési képviselőt, miniszteri biztost, a falu szülöttét dicséri, aki bő két évtizede szervez a helyi iskolásoknak és a község lakóinak ősszel gesztenyepartyt. Az ünnepség azonban idén „kinőtte magát”: azaz, nem csak helybéliek vettek részt a mindig kiváló hangulatú rendezvényen, hanem ismert, elismert megyei közéleti személyek valamint országos hírű, érdemes előadóművészek is. Vigh László elmondta: birtokán, amelyet a felsőrajki iskola diákjainak alakíttatott át oktatási célokat szolgáló hellyé, mindig szívesen lát vendégeket a megye-, s akár az ország más szegletéből is.

-Fontosnak tartom, hogy a televízió vagy a monitor mellől a szabadba, gyönyörű környezetbe invitáljam a gyermekeket s egyúttal minden generációt. Szívből örülök annak, hogy látom a vendégeken, örömmel látogatnak el hozzánk. Azonban, jelen eseménynek más apropója is van: mégpedig, egy második, jelképes pinceavató. Augusztusban már tartottunk egy nagyszabású eseményt ehhez kapcsolódóan. Ezúttal pedig folytatjuk az ünneplést. A mai világban szükség van arra is, hogy akár külön szakterületen és életközösségben tevékenykedő emberek leüljenek egymással és beszélgessenek. Lehet, hogy erre a rohanó hétköznapokban nem kerülhetne sor. Ám a közösségépítő rendezvények – mint amilyen nálunk is van – erre remek terepet biztosítanak – összegezte Vigh László.

A politikus azonban nem csak ízletes ételekkel és kiváló hangulattal várta a vendégeket. Ezúttal is vicces „merénylettel” készült, Czegő Teréz színművésznő és Koltai Róbert, Jászai Mari-díjas magyar színművész, filmrendező, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja ellen. Hurkapálcára fűzött mákos, prézlis gombóc elfogyasztása várt a csapatra. Nem is akárhogy: a „tálcát” két üvegpohár helyettesítette, amelyen – mint egy tornászrúdon – kapott helyet a gombóc. Úgy kellett a csapatnak elfogyasztania, ám Czegő- művésznő stílusos és erélyes fölénnyel iskolázta le a házigazdát és színésztársát. Koltai Róbert – rá jellemző módon – nem keseredett el. Az örökké mosolygós színész tele van viccel és élettel.

-Vidéki színész és rendező vagyok – jegyezte meg Koltai Róbert. – Zalai emberekkel már évtizedekkel ezelőtt is sokat találkoztam, most viszont alig mozdulok ki a színházból, egész nap ott, a megyeszékhelyen vagyok. Ami már korábban is mély nyomot hagyott bennem – fűzte hozzá nevetve a színművész, egyben elárulta – szövevényes sztorizás után – hogy anno nem működött az a színházi vasfüggöny, aminek a tetején függeszkedett. Pont úgy, mint előtte Kaposváron. Aztán, tériszonyos emberként ezt a „mutatványt” örökre megjegyezte. Koltai Róbertet egyébként Felsőrajkon is elözönlötték a rajongók. Készültek a közös fotók – a művésznek mindenkihez volt egy jó szava és kedves mosolya.

Az Ungi-hegyi buliban a vendégeket, köztük a sok gyermeket, annyi meglepetés érte, hogy megérték kapkodni a fejüket. Egy locsi-fecsi társaság, Gáspár Gréta, Orsós Nádin Míra, Zsiros Cintia egymás szavába vágva mesélték az élményeiket.

-Nagyon jó együtt lenni sulin kívül is a barátainkkal: gesztenyét szedünk, járkálunk az erdőben és sokat nevetünk – csacsogta a kis csapat. – Meg ilyen buliban mindent szabad, a szüleink sem szólnak ránk – árulták el a kis hölgyek. Tanáraik szerint is nagyon fontosak az olyan együttlétek a felnövekvő generáció számára, amelyek a kikapcsolódásról szólnak.

-Nagyon örülünk annak, hogy a mi iskolánk, a Suli Harmónia 2007 Gyermekeket Segítő Alapítvány intézményeinek diákjai ilyen remek és kiváló közösségépítő programokon vehettek részt – ezt már Kósa Istvánné, az alapítvány elnöke mondta. Arról pedig Berkenyés Lászlóné, a felsőrajki iskola igazgatója beszélt, hogy olyan értékeket kapnak a gyermekek egy falusi iskolában, hasonló élmények, programok révén is, amelyektől a lelkük és emberségük gazdagodik.