Jövő júliustól már magyar jelnyelvből is lehet államilag elismert nyelvvizsgát tenni

Az arc játéka, a mimika, a gesztikuláció és az arckifejezés gyakorlása volt a zalaegerszegi kezdőszintű tanfolyam aktuális témája. A résztvevők kisebb derültség közben először arckifejezésükkel válaszoltak társuk kérdésére, majd megbeszélték a jelnyelvi megfelelőjét. Kis idő után rájöttek, hogy nem egyszerű, többször kell próbálkozni. A vidámságnak, nevetésnek például négy fokozata van. A jelnyelvi oktató már adja is a házi feladatot, mindenki gyakoroljon otthon a tükör előtt. Sőt, egy-egy érzelmet kifejező egyéni szelfit, fotót kér a csoporttól. A Deák-iskola tanulója, a gyógypedagógusnak készülő Dancs Barbara azért jött a képzésre, mert segíteni szeretne embertársain. Édesanyja már elvégezte a tanfolyamot, így otthon már ketten lesznek, akik értik ezt a beszédet. Egyelőre németből nyelvvizsgázik, a középfokú jelnyelvvizsgán még gondolkodik. Dudás Niki Tapolcáról érkezett. A jegyvizsgálóként dolgozó fiatal hölgy sokszor találkozik a vonaton siket vagy nagyothalló utasokkal, ezért vállalta a jelnyelv elsajátítását. A zalaegerszegi Székely Kitti szülei pénzügyi cégében szeretne a hallássérült ügyfelekkel foglalkozni.

Az oktató, Takács Róbert születésétől fogva siket, jelenleg egy zalaegerszegi cégnél dolgozik. Jelnyelvi tanfolyamokat 2011 óta tart. Kommunikációnk majdnem gördülékeny, ám kis idő múlva Jónás Zsófia jelnyelvi tolmács fordítja kérdéseimre a választ.

– Azért lett ez a hivatásom, mert szeretném közelebb hozni a hallókat a mi kultúránkhoz – tájékoztat Takács Róbert. – Mivel nem halljuk a külvilágot, másképp viselkedünk közösségben. Ez néha illetlenségnek vagy furcsának tűnhet az emberek szemében. Óvodában és iskolában is tartunk érzékenyítő órákat, a gyerekek nagyon fogékonyak. Ide a képzésre azok jönnek, akik szociálisan érzékenyek és szeretnék megérteni sorstársainkat. Az elmúlt években oktattam kormányhivatali dolgozókat, szociális gondozókat, banki alkalmazottakat, betegjogi képviselőket. Rajtuk kívül olyan magánszemélyeket, akik vagy érintettek, vagy egyszerűen kíváncsiak, segítőkészek. Ők mind elkötelezettek abban, hogy segítsék a két világ kommunikációját. Jelnyelvi tolmács a hangzó nyelvet fordítja jelnyelvre, bármilyen külföldi nyelvet megtanulhatunk. A tananyagot a SINOSZ Képzési Osztálya állította össze. Folyamatosan figyeljük a változásokat, így bővülhet a jelkincsünk. Általában 8–15 fős csoportokban dolgozunk. Ez az ideális létszám, így hatékony a munkánk.

– Az itt végzettek mire jogosultak?

– A B1 szint elvégzésével kommunikációs segítők lehetnek. Hangsúlyozzuk, hogy ők nem tolmácsok, csak segítők. A rendőrségen, bíróságon és az egészségügyben csak hivatalosan képzett, a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékében szereplő jelnyelvi tolmács képviselhet másokat. Ők a megyében ketten vannak.

Pummerné Gróf Katalin megyei titkár lapunk érdeklődésére elmondta, hogy Zalaegerszegen – az országoshoz hasonlóan – húsz éve folyik jelnyelvi képzés, néhány éve Nagykanizsán is indult kezdőszintű tanfolyam. Itt novemberben lesz újabb kurzus, erre még várják a jelentkezőket. Országos szinten eddig 35 siketjelnyelv-oktatót képeztek ki, közülük tízen egyetemi szakirányú továbbképzés keretében szereztek diplomát.

A törvény világosan leírja az anyanyelvi jelnyelvhasználó s a jelnyelvi tolmács és a tolmácsszolgáltatás fogalmát. Meghatározza a siket jelnyelvi tolmács fogalmát is, mely egy új szakma születését segíti elő. Kimondja továbbá, hogy az egészségügyben végzett tolmácsolások elszámolhatók lesznek, aminek költségét az állam vállalja. A törvény végül rögzíti a Jelnyelvoktatói Névjegyzék létrehozását. Ennek értelmében csak olyan szakemberek oktathatják a magyar jelnyelvet, akik megfelelő képesítéssel rendelkeznek.