Bátorság, hűség és hazaszeretet: a szabadságharc vértanúinak helytállására emlékeztünk Zalában

Zalaegerszeg

Zalaegerszegen a Csány térre gyűltek tegnap a megyeszékhely emlékezői, akik fejet hajtottak az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverése után, október 6-án Aradon kivégzett magyar honvédségi tábornokok, valamint a Pesten kivégzett első felelős magyar miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos előtt.

Az egybegyűlteket a zalaegerszegi fúvósok, majd ifj. Horváth Károly zenekara és Debrei Zsuzsanna színművésznő műsora fogadta, aztán Gecse Péter, a megyeszékhely alpolgármestere mondott emlékező beszédet az 1849. október 10-én kivégzett zalai kormánybiztos, a Szemere-kormány minisztere, Csány László szobrának a tövében. A szónok Márai Sándor szavaival idézte fel a haza mibenlétét, ami nemcsak föld és hegy, nem kenyér és táj, hanem mi magunk vagyunk. Gecse Péter felidézte a magyar nemzet történelmének sötét lapjait, melyek közül Arad az egyik legfájóbb.

A vértanú tábornokok közt a magyarok mellett horvát, szerb, német és osztrák katona is volt, de a vallási és nemzetiségi eltérés ellenére ugyanazon zászló alatt harcoltak a szabadságért és függetlenségért. Megemlékezett mind­azokról, aki szintén életükkel vagy szabadságukkal fizettek a szabadságharcban való részvételért, akik börtönben vagy emigrációban fejezték be az életüket. A városvezetés tagja úgy vélte, a szabadság sosem nyugalmi állapot, azért ma is meg kell küzdeni, méghozzá közösen, ehhez példa lehet az aradi vértanúk önfeláldozása. A magyarok ezen a napon egyként emlékeznek határon innen és túl, mondta Gecse Péter, így a nemzeti összefogás számára is vezérlő ponttá válnak az aradi tábornokok. Arad gyertyái az erkölcsi példát világítják meg, zárta szavait a szónok.

Miután a zenekar eljátszotta a gyimesi keservest, harangszó mellett olvasták fel a vértanúk neveit, majd elhelyezték az emlékezés koszorúit a szobor talapzatán.

Nagykanizsa

Nagykanizsán az Aradi udvarban érdeklődők és a város prominens személyiségei előtt tartottak tegnap emlékműsort az aradi vértanúk tiszteletére. Az eseményen Balogh László polgármester mondott beszédet. Kiemelte: olyan emberekre emlékezünk, akik 171 évvel ezelőttig a saját külön álmaikat álmodták, egyéni sorsukat követték, a számukra legfontosabb értékek mentén élték az életüket.

– E kiváló férfiak és az áldozatuk, a közös igazságunkká lett értékük jelenti egész modern történelmünk alapját, belőlük ered a bátorságunk és a ránk jellemző kitartás és kiállás – folytatta a városvezető. – Belőlük származik az identitásunk, amely, mint az elvetett és elhalt mag, bennünk éled újjá, feloldozva ezzel a gyász komor és véges fájdalmát. Vértanúságukkal a jövőt nyitották meg az utódok számára, áldozatukkal a szabadság és a függetlenség, a nemzet és a haza nagyságát előlegezték meg. Mert ezáltal, csakis ezáltal váltak mérhetetlen súlyúvá e fogalmak: szabadság és nemzet általuk telítődtek visszavonhatatlan tartalommal.

Ezt követően többek, így a város képviselői, vezetői, a pártok képviselői, valamint Bene Csaba, a megyei közgyűlés alelnöke is elhelyezték az emlékezés koszorúit.

Keszthely

Keszthelyen a Szent Miklós temetőben tisztelegtek az aradi vértanúk előtt. Műsort adtak a Vajda János Gimnázium tanulói, beszédet pedig az iskola igazgatója, Varga Gábor történelemtanár mondott. Gondolatait azzal kezdte, hogy a kegyetlen megtorlás napja a magyar történeti kalendárium talán leggyászosabb eseménye.

– Nemzeti gyásznapunkon a bátorság, a hűség és az odaadó hazaszeretet ragyogó példaképeiként emlékezünk az aradi vértanúkra – fogalmazott. – Megemlékezésünk azonban puszta múltidézés marad, ha nem engedjük, hogy hős elődeink életpéldája áthassa gondolatainkat és tetteinket, erőt adjon a jelen viszonyainak alakításához és a jövő építéséhez. Erre nagy szükségünk van napjainkban is, hiszen bőven van mit tennünk. A magyarság politikai és gazdasági önrendelkezésének megőrzése, a Kárpát-medencei magyar közösség erősítése és a társadalmi viszonyaink javítása újabb és újabb kihívások elé állít. E célok megvalósításához nem csak kiváló tábornokok, hanem derék közlegények is kellenek, tehát mindannyiunk részéről elkötelezett cselekvésre van szükség. A haza ugyanis nem csak magasztos eszme, hanem kézzelfogható valóság, mert a szívét a családjaink, a szűkebb és tágabb közösségeink, az iskoláink és a munkahelyünk jelenti, ahol rajtunk múlik, hogy a bátorság, a hűség és a hazaszeretet eszméjét hétköznapi tettekkel valóra váltjuk-e.

A megemlékezés koszorúzásokkal zárult.

Hévíz

Hévízen Papp Gábor polgármester arról beszélt a megemlékezésen, hogy az aradi foglyok méltósággal és fegyelmezetten várták a halált, és bár ma nincs háború, ezt a hozzáállást kell megtanulnunk tőlük.

– Ma is csúnya időket élünk – folytatta –, ám másfajta harcot vívunk. Nekünk is az életünk, a létünk a tét, de ellentétben az aradiakkal, óriási esélyünk van, hogy szeretteink körében lehessünk még sokáig. Semmi más nem kell ehhez, mint hogy megtegyük azt a keveset, amit kérnek tőlünk.

Úgy fogalmazott: eleink a legzordabb, legkilátástalanabb időkben úgy viselkedtek, amire máig büszkék lehetünk, és ha csak ennyit tanulunk tőlük, „már elmondhatjuk, hogy értjük, tiszteljük őket, és nem volt hiába a vértanúságuk”.

Lenti

Lentiben a járványügyi helyzettel kapcsolatos rendelkezések miatt nem szerveztek műsoros megemlékezést. A Gönczi-gimnázium mellett álló Október 6-i Emlékparkban csendes főhajtással, virággal, koszorúzással és mécsesgyújtással emlékezett az önkormányzat, a pártok és a civil szervezetek képviselői a szabadságharc után kivégzett vértanúk tiszteletére.

Zalakaros

Zalakaroson Novák Ferenc polgármester és Sinkovics Norbert, a közösségi ház igazgatója koszorúzott a Batthyány-emlékműnél.