Helyi termelői és kézműves piacot alakítanak ki és létrehozzák a Göcseji Tudásközpontot

„Nincsen pénzem, de majd lesz, ha Egerszegen vásár lesz”, énekelte az alapkőletétel nyitányaként Ifj. Horváth Károly, aki Rezes Gáborral közös népzenei összeállítása után a belváros önkormányzati képviselőjének adta át a mikrofont. A járványhelyzet, fogalmazott Böjte Sándor, bebizonyította, milyen fontos a helyi termék és szolgáltatás, s hogy egy fejlődő, jól működő városnak mekkora szüksége van az erős helyi vállalkozásokra, kistermelőkre. Ez a minden igényt kielégítő új létesítmény lehetővé teszi előrelépésüket, termékeik színvonalasabb bemutatását, mondta.

A kézműves piacon egyszerre lehet majd megkóstolni és megvásárolni az egészséges élelmiszereket, s a tudásközpontban indított képzéseken elsajátítani az ősi mesterségeket, mutatta be a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében, kiegészítő kormányzati támogatással, összesen 718 millió forintból megvalósuló két beruházást Balaicz Zoltán polgármester.

– Szeretnénk, ha a mozgalom, amit úgy hívunk, helyi termelői piac, kibővülne – fogalmazott beszédében Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos. – Annak idején Szent István király azt mondta, hogy minden tíz falu építsen egy templomot, ennek analógiájára én azt mondom: jó lenne, ha minden tíz településen lenne legalább egy termelői piac. Ott ugyanis a termelő arcát adja az árujához, amiben szíve-lelke és összes szakértelme benne van, ennél pedig nem kell több. Célunk, hogy a helyben megtermelt árut helyben adhassuk el.

Tolvaj Márta polgármesteri tanácsadó a gyökerek fontosságát hangsúlyozta beszédében. Mint mondta, a régi időkben a göcseji ember az elzárt falvakban önellátásra törekedett. Egységben élt a természettel, a föld szeretete, a kétkezi munka becsülete jellemezte, teljesítményével és erkölcsi tartásával példát adott az utána jövő nemzedékeknek. Ez az évszázadokon át csiszolódott tudás kinccsé s a mi kulturális örökségünkké vált, hangsúlyozta. A történelmi belvárosban létrejövő központ a helyi termékek piacra juttatása mellett bemutatja, élteti és átörökíti ezt a sok száz éves tudást. Az új létesítmény több mint ötven helyi termelő és kézműves számára biztosít fedett standot, tette hozzá az egykori alpolgármester. Szólt arról is, hogy a földszinten alakítják majd ki a helyi termékek szövetkezeti boltját, mellette tájjellegű ételeket kínáló vendéglátóegység nyílik.

– Azt szeretnénk, hogy a piac úgy működjön, mint a régi magtárak: a helyi termelők és kézművesek hordják össze portékáikat és tudásukat, továbbörökítve ezáltal az elődeink által ránk hagyományozott értékeket – emelte ki Tolvaj Márta.

Dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár örömét fejezte ki, hogy Zalaegerszeg városa számára fontos, hogy térségével összekösse magát, hiszen a beruházás célja, hogy kapocs legyen a környékbeli termelők és a városi fogyasztók között, s ezzel egyidejűleg tovább éltesse a hagyományokat. Remélhetőleg, jegyezte meg a politikus, az új létesítmény vonzza majd a turistákat is, hiszen így lesz jövedelem a termelőknél és a városban, továbbá még biztosabb a megélhetés és így lesz Zalaegerszeg egy még határozottabban fejlődő 21. századi település. Az államtitkár a hagyományokról szólva emlékeztetett: több növényi kultúra, például a hajdina és a köles is itt őrződött meg e tájon, s került vissza táplálkozásunkba.

– Büszkék vagyunk arra, hogy Zalában már tíz termelői piac működik – folytatta dr. Feldman Zsolt, arra is felhívva a figyelmet, hogy az Agrárminisztérium újranyitja azon pályázatát, amely a 10 ezer fő alatti települések számára termelői piacaik fejlesztését támogatja.

– Valamennyi magyar fogyasztót a hazai termékek vásárlására buzdítunk, hogy ezzel is támogassuk sok ezer család mindennapi megélhetését, védjük a munkahelyeket, hozzájáruljunk a gazdaság fejlesztéséhez, csökkentsük az importfüggőségünket és óvjuk, védjük környezetünket. A magyar mezőgazdaság erős, ezt megmutatta a járványhelyzetben s itt, Zalaegerszegen, a termelői piacon is bizonyítja.

Az alapkövet Stróber László apátplébános áldotta meg, arra emlékeztetve: Jézus visszaadta a munka méltóságát, amikor „a Testté lett Ige engedte, hogy az ács fiának nevezzék, s 30 éven át kétkezi munkát végzett, az áldás forrásává téve azt”.

Az új létesítmény két részből áll majd: egy kétszárnyú, kétszintes, magastetős, közel 1000 négyzetméteres épületből, valamint egy földszintes, fedett, de nyitott pajtaszerű piactérből, itt kapnak helyet a külső árusítóhelyek. A 80 négyzetméteres szövetkezeti boltban a vásárlók nap mint nap elérhetik a helyi termelők és kézművesek termékeit, s ezt szolgálja a hat, egyenként 5 négyzetméteres kis üzlet is, ahol egyebek mellett hús- és hentesárut kínálnak majd. A fejlesztés másik, turisztikai részében pedig a termelők és kézművesek termékeit, tudását, tapasztalatait felhasználva olyan tudásközpontot alakítanak ki, amely az év minden napján információkat nyújt a turistáknak a helyi termékek előállításának módjáról, a göcseji hagyományos paraszti gazdálkodást bemutató nyitott portákról, lehetőséget biztosítva az ősi tudás átadására. Itt egyebek mellett mód lesz a helyi termékek feldolgozására, lekvárfőzésre, savanyúságkészítésre, kenyérsütésre, valamint a hagyományos főzési technikák átadására, a régi mesterségek megismertetésére.

A kivitelező a Szabadics Zrt. és a Nívódom Kft.