Kisgörbőből csak egy van – Újat álmodó falu a Kovácsi hegy lábánál

Gábor a kisgörbői tágas portára invitál, ahol a múlt században épült jegyzői lakás és a mellette álló, egykori nagygazda lakóháza az otthonuk, a vállalkozásaik színhelye. A Vadlány Vendégházban fogadják a hozzájuk érkezőket, az egykori istállóban pedig az Asztalosfabrik műhelyük működik, ahol régi bútorokat újítanak fel. Az épületeket a régi kinézetüket meghagyva varázsolták újjá, a körülvevő mikrovilág sajátos, magával ragadó nyugalmat áraszt, azonnal ráérzek a gyermekek megfogalmazta hangulatra…

- Nem voltak polgármesteri álmaim. Messze vittem a vállalkozásaimmal Zala és Kisgörbő hírét, ez a közéleti vállalás úgy talált meg. A faluért tenni akaró, idősebb helybéliek szerették volna, ha elindulok a választáson – mondja a „Mert az Ön faluja is rajta van a térképen!” turisztikai sorozatunk vendéglátója, s így folytatja: – Tizenhárom éve ismerkedek Zalával, kilenc éve, teljesen szakítva az előbbi életünkkel, Tatáról eljöttünk Zalába, előbb Nagygörbőre, s öt éve vagyunk Kisgörbőn. Faipari technikumot végeztem, népművelői, majd államigazgatási diplomát szereztem, voltam hivatásos katona, közben a pécsi egyetemen mesterképzést teljesítettem. Nem gazdagon érkeztem ide, nulláról kezdtünk mindent a feleségemmel, aki településmérnök és ügyvezető a saját vállalkozásunkban. Ő segít az önkormányzati pályázatoknál, mert itt minden ilyen dolgot magunknak kell elvégezni. Zala szép, Kisgörbőből pedig csak egy van, s a környezetét tekintve páratlan természeti adottságokkal rendelkezik itt, a Kovácsi hegy alatt! Azt akarom, hogy ezt mások is tudják és az itteni élmények után, jó érzéssel beszéljenek rólunk. Ez az elvárás felém a falu részéről is, hiszen nem csak a polgármestert cserélték le meggyőző szavazattöbbséggel, hanem a hozzá tartozó teljes képviselő testületet is. Ez komoly üzenet, és kérés a település lakóitól a jövőre nézve, hiszen egykor tekintélyes falu volt Kisgörbő, mely elismerést újra ki fogjuk érdemelni. Kutatom a falu történelmét, például igyekszek megtalálni minden cikket, amit csak írtak róla. Már tudom, hogy országos versenyben volt első virágos falu is, jól gazdálkodott a Bezerédj család, akiknek a téeszvilágban teljesen lepusztították a kúriáját, mostanra azonban szépen felújította a Korniss család, akik értő tulajdonosai a birtoknak – sorolja a polgármester.

A történelmi feljegyzések szerint, a sokáig szegény, mezőgazdaságból élő falu először 1274-ben tűnt fel Curbu néven, de az első írásos említése csak 1372-ből ismert. Ekkor Kurbeu volt, 1449-ben pedig Kiskerbew. A 15. század végén vált két részre, Nagy- és Kisgörbőre a település. A falu többször is szinte teljesen kiürült, a 16. században a törökök miatt, majd 1711-ben a pestis ritkította meg a lakosságot. 1635-ben már, mint puszta szerepelt a feljegyzésekben. 1696-tól lett a Bezerédieké a falu. A Borromei Szent Károly műemlék jellegű, barokk stílusú római katolikus templom 1754-ben épült. Előzőleg, 1749-re anyaegyház jött létre Kisgörbőn, és a térségben vezető szerepet töltött be.

- A templom neve először Jakab volt. De mivel Jakab napja nem volt megfelelő a búcsúra, Borromei Szent Károlyra szentelték át – mondja Cseh János, a templom felügyelője, nyugdíjazásáig a falu első falugondnoka.

- A község tenni akaró lakóival újra gondoljuk a régi, de működő értékeket, meghallgatjuk, ha valakit valami érzékenyen érint. Első lépésként összehoztunk egy kerekasztalt. Nem közmeghallgatást tartok, mert az alá és fölérendeltségi viszonyt jelez. Kértem, hogy beszélgessünk magunkról a faluban élő régi lakosokkal, az itt élő és szavazó németekkel, a nálunk ingatlannal rendelkező, rendszeresen idelátogató, vagy szőlőskertet művelőkkel, a cigányokkal. Javasoltam, válasszanak maguknak képviselőt és mondják el gondjaikat, örömeiket, vágyaikat, terveiket, s ezekkel mutatkozzanak is majd be egymásnak, vagyis a falunak. Jó alkalom erre a falunap, amit „ismerjük meg újra Kisgörbőt” céllal szervezünk meg. Bejárjuk a települést, a határt, benézünk portákra, hogy közvetlenül lássuk, miként élnek az emberek. Minél többen vagyunk jelen egymás életében, annál színesebb az életünk, gondolkodásunk, annál többet tanulhatunk egymástól. Azt mondom, légy pozitív, biztass, ne keress kifogásokat, éld meg a mindennapokat tudatosan, s örülj más örömének. Véget kell vetnünk a „hogyan nem lehet megcsinálni!” mentalitásnak. Éreznie kell mindenkinek, hogy a falu nem a polgármester, nem a hivatal, hanem az itt élő emberek! – vallja Gábor, majd elmeséli, hogy a közelmúltban elvágták a falu traktorának gázolaj vezetékét és elvitték az üzemanyagot. Voltak, aki kameráért kiáltottak, de az ilyen beruházásokat elkerülik, mert egy ilyen kis faluban mindenki tud mindenről, s ha tesz az ilynek ellen, akkor ezek a cselekedetek megszűnnek. Mint, ahogy mindenki odafigyelésével azt is el lehet érni, hogy a hegyi út mellé ne boríthasson le senki teherautónyi építési törmeléket, vagy ne tegyen tönkre más magán, illetve közösségi értéket.

- Helyreállítottuk a polgármesteri hivatalban a nagytermet, a polgármesteri és a falugondnoki irodát, most egy társalgót és egy konyhát alakítunk ki, hogy a falu lakói kulturált környezetben intézhessék az ügyeiket, rendezhessük meg a saját összejöveteleinket. Itt történt például a Kézfogás Nyugdíjas Klub életre hívása, amelyen a falu időseit ünnepeljük, korábban ilyen sem létezett, s itt zajlanak a Kisgörbői esték rendezvénysorozatot találkozói, amelyekre színvonalas programokat szervezünk. Idegenforgalmilag frekventált hely a falu, hiszen a tengerre igyekvő csehek, szlovákok, lengyelek erre haladnak át, s a Balaton felvidéken sokan megállnak. Az üresen álló iskolában, ami nagy épület, van egy hatvan fő elhelyezésére használt turistaszállás, de ez nem méltó a mai kor igényeihez. Ezen is változtatunk, mégpedig úgy, hogy az épület óriási padlásterében egy padlásszínházat alakítunk ki, például szárnyukat bontogató művészek számára. Elsősorban a közösségi lehetőségeink színvonalának emelésére adtunk be pályázatokat, hogy a falu ne csak közösség legyen, hanem közösségi életet is teremthessünk Kisgörbőn – sorolja terveiket Gábor.

A tavasszal a faluba vezető utak mentén köszöntő táblákat helyzetek el.

- Megérkeztél! Ez itt már Kisgörbő! olvashatják az érkezők, a távozók meg ezt látják: Vigyázz magadra! Mi visszavárunk! A vendéglátásban sokat tapasztaltként mondom, akkor érünk el eredményt, ha a nálunk megfordulók nem csak vissza kívánkoznak hozzánk, hanem vissza is jönnek! Hogy így legyen, abban minden kisgörbőinek felelőssége és tennivalója van. A tavaly őszi választáson bizalmat kaptam, amit nem azzal értem el, amit mondtam, hanem azzal, amit tettem az eddigi életemben. A példák a beszédesek! Ha az én portám rendben van, akkor lehet, hogy a másik sem hanyagolja el az övét! Ha ezt elérjük, akkor nem elöregedő, magában vegetáló falu lesz Kisgörbő, hanem vendégeket vonzó, jól élhető közösség. Én lelkiekben már látom ezt a Kisgörbőt – köszön el Kozma Gábor.