Holokausztmegemlékezést, csendes koszorúzást tartottak Zalaegerszegen

Az egészségügyi veszélyhelyzet átalakította a hagyományos emléknapot, de a városban elhelyezett, a zsidók elhurcolására emlékeztető tábláknál ezúttal is tartott csendes koszorúzást a hitközség elöljárósága, a tagok és a meghívottak. Vasárnap délelőtt a Garai-emléktáblát (a tűzoltóság épületén, a hajdani gettót jelölő) és Boschán Gyula emléktábláját (az Eötvös-köz elején), a zsinagóga emeletén lévő, a vasútállomás épületén látható roma és zsidó holokausztra emlékeztető, végül a botfai Hüvös-kastély falán elhelyezett táblát keresték fel s tették le az emlékezés koszorúit az egybegyűltek. Ezután a Göcseji úton található zsidó temetőben tartottak megemlékezést, melyen először Schreiner Jenő Zalai Prima-díjas játszotta el hegedűn az izraeli himnuszt, a Hatikvát. Siklósi Vilmos, a zalaegerszegi hitközség vezetője a Hatikva, magyarul a remény nevében beszélt arról, hogy történelemhamisítás nélkül lehessen emlékezni a XX. század bűneire. A holokauszt Magyarországon nem a zsidók elpusztításával kezdődött, hanem az azt megelőző 25 év kirekesztő törvényeivel, megbélyegzései­vel, hangsúlyozta a szónok. Ezért tartja hamis emlékhelynek a budapesti Szabadság téri emlékművet. A ceremónián az emlékmű avatására emlékezett egy mondattal Bonta Miklós, akinek az édesapja, dr. Bonta János avatta a temető emléképületét, amely az első ilyen emlékhely volt hazánkban.

Ezután a zalaegerszegi megemlékezésen először járó Radnóti Zoltán, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége rabbitestületének elnöke mondott imát, s szólt a magyarországi zsidók sorsáról. Kiemelte, ma idehaza és Európában a zsidók békében, nyugalomban élhetnek, ami a tanulás, a tanítás, a fennmaradás záloga. A biztonsággal élni és nem visszaélni kell, ami közös felelősség, jelezte. Azt kérte, legyen mindenkinek fontos az adott pillanat, érezze át a sírkövek hiányát, s azt, hogy mi visszük tovább az elpusztítottak lelkét.

A megemlékezés végén koszorút helyezett el Pácsonyi Imre, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke, Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere (vele együtt a várost képviselte Szilasi Gábor önkormányzati képviselő és Horváth Gábor közművelődési szakreferens), Kajári Attila, a zalaegerszegi tankerület vezetője, a történelmi egyházak képviselője, Zsugyel Kornél evangélikus lelkész és a társhitközségek képviselői.