Árpádkori idők, s a „göcseji népi áhítat emlékei”

Az aranypénzek között voltak László, Lajos, Zsigmond, Corvin Mátyás és Zápolya János királyok jelvényével és nevével ellátott érmék is, összesen 173-at találtak belőlük, amelyek ellenértékét felhasználták a templom megújításához. Mindez a szombathelyi püspöki levéltárában fellehető, 1778-as Canonica Visitatio iratban olvasható. A dokumentum dátuma és fellelésének helye azért fontos, mert az építkezés akkoriban történt, amikor Mária Terézia királynő a szombathelyi egyházmegyét megalapította és ehhez csatolták a salomvári egyházközséget is, amely előtte, 1777-ig a veszprémi püspökséghez tartozott.

Az ősi templomon többször is voltak felújítások, átépítések, egyházközségének pedig a nehéz, háborús időkben is helyt kellett állnia. Maga, Salomvár létrejötte is összeesküvés következménye. 1213-ban a német uralom ellen fellázadó főurak meggyilkolták Gertrúd királynét. A királyi gyermekeket – elsősorban a trónörökösnek számító Béla herceget, a későbbi IV. Béla királyt is – halálra keresték. Miska vasvári ispán és fia Salamon mester rejtették el a gyermeket. Ezért II. András király Miska ispánnak Edelics nevű birtokot – a mai Pusztaedericset – ajándékozta, fiának, Salamon mesternek pedig, akit az 1213-as királyi ajándéklevél „nekünk annyira kedves Salamon„-nak nevez, Harkály falut, amely a mai Salomvár része. A Salamonvár elnevezés 1352-ben jelenik csak meg először iratban, a történészek valószínűsítik, hogy Salamon unokája Vörös Salamon építtetett egy várkastélyt a Zala folyó mellett, amelyről Salamonvárat elnevezték.

A templomban folytatott ásatások szerint a Salamon család 1230 körül román szentélyt épített itt, amelyet 1270 után megnagyobbítottak és csúcsíves stílusban építették át. Ezt követően is volt egy átalakítás gótikus stílusban 1366-ban, a 15. században magasították a tornyot, az 1554-ben már romladozó templomot 1718-ban helyreállították, s ezt követően, 1770 után történtek az újabb átépítések, amikor a kincseket is megtalálták. A templom falán egy napóra látható, amit a fennmaradt írások már 1605-ben említenek. 1886-ban a templom külsejét, 1889-ben a belsejét tatarozták. Legutóbb pedig, 1970-ben a műemléki felügyelőség irányításával restaurálták a Szent János apostol tiszteletére felszentelt templomot, s láthatóvá tették az épület román és gótikus emlékeit.

Salomvár történetét a falu szülötte Bicsák Istvánné Szegedi Irén, aki 1951-ben kezdett tanítani a faluban, majd 1974-től az iskola igazgatója is lett, dolgozta fel. Ő írja le, talált adatot, hogy 1366-ban már plébániatemplomként működött a templom.

Sajnos, a törökök elpusztították a közeli Budafát, Zalalövőt, a környék pusztasággá vált. A salomvári plébánia hatalmassá nőtt: Zalaháshágy és Zalalövő minden külközségével együtt hozzá csatoltatott, területe 130 négyzetkilométer lett.1550 táján Zalában, Egerszegen és Bagodon kívül csak itt volt folyamatos az egyházi élet, a királynak, a töröknek egyaránt adóztak. A fehérvári pasa hívta Salamonvárat először Salomvárnak, ezért olvasható csak a 16. századi feljegyzésekben a ma is használt Salomvár elnevezés. A jelenleg is fennálló plébániaház 1892-ben épült a templom mellé. Zalalövőn 1912-ben létesült plébánia, ekkor vált ki Lövő a környező községeivel együtt Salomvár plébániájából.

1957 novemberében került az egyházközség élére Süle Ferenc plébános, aki korábban püspöki titkárként szolgált Szombathelyen. 1952-ben az ÁVH elhurcolta, s a „demokratikus államrend elleni izgatás” címén 6 év börtönbüntetésre ítélték, ahonnan 1956-ban szabadult.

„Nagy kegyelem volt a Mindenhatótól, hogy őt egyházközségünkbe vezérelte. A nehéz években is fenn tudta tartani a békét a faluban, korrekt kapcsolatot alakított ki az iskola és a község más vezetőivel, mindig és mindenkin segített – írja róla a könyvében Szegedi Irén. Süle Ferenc plébános hagyatéka a templom oratóriumában található. Ahogy ő nevezte, ezek a „göcseji népi áhítat emlékei”. Magánházakból származó szobrokat, szentképeket, rózsafagyökérből faragott rózsafüzéreket, kézzel faragott házi oltárokat, ima- és misekönyveket gyűjtött össze az utókor számára.

- A jövőben nem igazán van lehetőségünk komolyabb építészeti beavatkozásokra a templomunkon, bár szükség lenne a vakolatok megújítására kívül és belül is. A plébánia-épülete viszont megújult, így már közösségi funkciókat is ellát: szeparáltan lett kialakítva a plébános lakrésze, illetve a közösségi rész. Május elsején költöztem vissza, s még keresem a helyem a megújult épületben. A kialakult járvány helyzet miatt a személyes találkozások (szentmisék, beszélgetések) hiányoznak, de amúgy jó Salomváron – mondja még a járvány alatt Mikolás Attila a történelmi templom fiatal, 2006-ban felszentelt lelkipásztora.