A Pannon Egyetem nagykanizsai kampusza döccenő nélkül állt át a távolléti oktatásra

A kanizsai campuson nem állt meg az élet, éppen csak a hallgatók hiányoznak az előadótermekből. Az oktatók egy része is otthonról dolgozik, de akadnak olyanok, akik az épületen belül tevékenykednek. A nagy aulában Tóth-Kaszás Nikoletta campusigazgató fogad minket.

– Március 11-én a délutáni órákban kaptuk a hivatalos értesítést, hogy másnaptól az egyetemeken nem tartózkodhatnak hallgatók, s át kell állnunk a távolléti oktatásra – kezdte a kanizsai campus igazgatója. – Ennek eredményeként március 12–13 között rendkívüli rektori szünet volt a Pannon Egyetemen, március 16–20 között pedig előrehozott tavaszi szünet. Ezen időszak alatt számos egyeztetést folytattunk a kollégákkal, óraadókkal és a veszprémi központtal. Fel kellett mérnünk, hogy a campuson futó több mint 120 kurzust miként tudjuk folytatni. Ehhez három fő kérdést kellett megvizsgálnunk: egyrészt a félév elején kiadott tantárgyi követelmények tarthatók-e a jelen helyzetben, vagy szükséges-e azokon változtatni, másfelől miként tudjuk a tananyagok átadását a lehető legoptimálisabb módon megoldani, harmadrészt pedig, hogyan, mikor és milyen módon tudunk majd vizsgáztatni. A kollégák nagyon rugalmasan és célorientáltan álltak a változásokhoz, így hála istennek nagyon gyorsan be tudtuk gyűjteni az információkat minden kurzus kapcsán, s meg tudtuk kezdeni a tervezést. Ennek megfelelően március 23-án pedig már az első távolléti órákat is megtartották.

Mint megtudtuk: a kanizsai campuson a tananyag átadására már eddig is használtak elektronikus felületeket, ahová az előadások anyagait, esetleg kiegészítő olvasmányokat, cikkeket töltöttek fel. Ez a felület egyébként számos egyéb funkcióval is bír, amelyeket eddig nem használtak ki, most azonban szükség van ezekre is. Ilyen funkció például a chatszoba vagy a fórum létrehozása; de tesztet is lehet íratni, beadandó kisdolgozatok feltöltését kérni a hallgatóktól. Mindemellett a veszprémi munkatársak az elmúlt években kidolgoztak egy olyan felületet is, ahol élő online órák szóbeli megtartására, képernyőmegosztásra is van lehetőség. Ennek használatát szintén most vezették be.

– A tananyag átadására a campuson oktató kollégák zöme ezt a rendszert használja – folytatta a campus igazgatója. – A kurzusok körülbelül 10 százalékánál választották azt a komplex megoldást a kollégák, hogy élő online órákat tartanak a hallgatóknak. Ezenkívül többen előre rögzített kép- és hanganyaggal igyekeznek a lehető legjobban átadni a tananyagot. Egy olyan kurzusunk van csupán, amelyiket csak laborkörülmények között tudnának teljesíteni a hallgatók. Mivel erre most nincs lehetőség, így ezt a kurzust az őszi félévre halasztottuk.

– Sok dolgot lehet megtanulni a távoktatás keretében, de azért akadnak nehézségek, ha nincs meg a közvetlen kontaktus a hallgatókkal – ezt már dr. Holczinger Tibor, az informatikai tanszék docense mondta, aki ottjártunkkor éppen egy megosztott képernyős okostáblán a programozáselmélet rejtelmeibe vezette be az otthon ülő hallgatókat. – Azért ez kicsit más, mint normál helyzetben, amikor a teremben ülnek a fiatalok. Hiába van megosztva a képernyő, azt ugyanis nem látom, ha valaki tanácstalan egy-egy feladat láttán. Ha nem kérdez a hallgató írásban, nem tudok neki segíteni. Ebből is látszik, hogy ehhez az új helyzethez nemcsak nekünk, oktatóknak, hanem a hallgatóknak is alkalmazkodniuk kell, a korábbinál sokkal aktívabb jelenlétre van szükség. Az egyetemi e-learning-rendszerek a vizsgáztatásra is lehetőséget adnak, például tesztek kitöltetésére, vagy akár élő, szóbeli vizsgát is tehetnek a hallgatók. Számos esetben beadandó, otthon kidolgozandó feladatot kapnak a fiatalok, s ezt értékeljük majd. A legnagyobb kihívás e téren az, hogy az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt fektessünk a gyakorlatias vizsgáztatásra, azaz – az elméleti anyagot felhasználva – gondolkodásra késztessük a hallgatókat a vizsgák során.

Azt is megtudtuk, hogy a szakmai gyakorlatot teljesítő, valamint a duális formában tanuló hallgatók esetében az egyetem a partnercégekre bízta a döntést, vagyis amíg ők engedik dolgozni a hallgatókat, s tudnak nekik munkát adni, addig ennek nincs akadálya. A turizmusban egy­előre a hallgatók többsége még dolgozik, jóllehet néhány helyről már érkezett jelzés, hogy a kisebb szállodákban, utazási irodákban üzemeltetési szünetet rendeltek el. Az informatikai feladatokat ellátó gyakornokok esetében ez idáig nem érkezett olyan jelzés, hogy probléma lenne a szakmai gyakorlattal. Nyilván a helyzet napról napra változhat, de talán mindenki számára megnyugtató, hogy engedélyezhető a szakmai gyakorlat több részletben történő teljesítése vagy a rövidebb idejű teljesítés elfogadása.

– Jelenlegi terveink szerint továbbra is május 16-ig tart a szorgalmi időszak, a vizsgaidőszak pedig május 18. és június 26. között lesz, jelenleg ebben sincs változás az eredetiekhez képest – vette át a szót Tóth-Kaszás Nikoletta. – Noha a jelenlegi szabályozási környezetnek megfelelően az összes rendezvény – további intézkedésig – törlendő, bízunk benne, hogy az eredetileg június 26-ra tervezett diplomaátadónkat már a megszokott ünnepélyes keretek között tudjuk megtartani.

A kanizsai campus igazgatója a kollégium működése kapcsán elmondta: az intézmény jelenleg sem hallgatókat, sem más szállóvendéget nem fogad. Ez az időszak kicsit csendesebben zajlik az épületben, jelenleg a szobák és a közös helyiségek tavaszi takarítását végzik, s az épület állagmegóvásával kapcsolatos munkálatokat látják el.