Nem könnyű „összehozni” a jó tulajdonságokat a méheknél

Ezúttal Hampuk Gábor megyei szaktanácsadó adott tájékoztatást a méhészetet érintő aktuális kérdésekről, majd dr. Kolics Balázs, a Pannon Egyetem Georgikon Kar Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszék tudományos munkatársa tartott előadást, aki lapunknak a náluk zajló méhészeti kutatásokról számolt be.

– Kutatásaink központi témája a méhek ivarigényének vizsgálata – bocsátotta előre dr. Kolics Balázs. – Ez tulajdonképpen arról szól, hogy a méheknek sajátos a szaporodásbiológiája, s az egyetlen olyan „háziállatunk”, melynél a szaporodást nem tudjuk irányítani, mert az anyaméh a levegőben, repülés közben párosodik. Pedig a betegségekkel szemben ellenállóbb, jól hordó méhfaj csak az ilyen tulajdonságokat mutató családok keresztezésével állítható elő. Ezért a méhek esetében a fedeztetés, az inszemináció gyakorlatilag művi fedeztetés lehet csak, más lehetőségünk nincs rá, hogy a jó méh­családokat „összehozzuk” és pozitív tulajdonságaikat megőrizzük. De ez sajnos egyfajta beltenyésztést is jelent, óhatatlanul erősödnek és öröklődnek a negatív jellemzők is. Ezért fontos a folyamat során figyelemmel kísérni a méhek ivari génjeit, erre fejlesztettünk ki Keszthelyen egy módszert.

A méhészek szakmai előadássorozata szombaton folytatódik.