Erőszakmentes kommunikációról a lenti könyvtárban

Felmerült az előadás előtti beszélgetésünk során, hogy ha foglalkozunk az erőszakmentes kommunikációval (EMK), akkor feltételezhetjük, hogy erőszakosan kommunikálunk.

– Az erőszakmentesség fogalmát úgy magyaráznám meg, hogy olyan, mint amikor kisimul a tenger, a rendezetlenségből nyugalom lesz – kezdte Garamvölgyi György. – Az erőszakmentesség nem erőmentességet jelent, nem afféle hippi módszer, hanem sokkal inkább az erőnek valamiért való használata. A kommunikációnál a mi képünk nem az erőszakos kommunikáció, hanem a minősítés nyelve. Azt javasoljuk, Mars­hall Rosenberg pszichológus módszere szerint, aki az 1960-as években alkotta meg ezt a rendszert, hogy a minősítés nyelvét, mikor arról beszélünk, hogy milyen a másik, váltsuk fel arra, hogy mit látunk, mit érzünk, mire lenne szükségünk és mit kérünk. A mi módszerünk az, hogy megpróbálunk kapcsolatot teremteni. Nem a kompromisszumok művészete, hanem széles kapcsolódási skála, amin sok minden elfér.

A fent röviden leírt négy lépéses modellt részletesen is ismertette az előadó, a hallgatóság soraiban több pedagógus is helyet foglalt, így iskolai példák, kommunikációs helyzetek is szóba kerültek.

– Ez a rendszer szükségletekben gondolkodik, nem énüzenetekben – magyarázta. – Magyarul nem azt keressük egy helyzetben, hogy ki győz, ki veszít vagy ki nem győz, az a lényeg, hogy a szükségletek mentén hogyan találjuk meg azt a pontot, hogy végül minden fél győztesként távozhasson a helyzetből. Ez persze nehéz, hiszen azt szoktuk meg, hogy le kell győzni a másikat, valakinek alul kell maradnia.

Az EMK a tömegkommunikációt nem értelmezi, vagyis, ha egy közösségi oldalon egyoldalú közlések formájában negatív beszólást, rosszindulatú kritikát kapunk, esetleg névtelen kommentként, akkor, miközben feltesszük a kérdést, vajon mit érez az „elkövető”, célszerű kialakítanunk a magunk stratégiáját, hogy mennyire figyelünk oda ezekre. Kitért arra is az előadó, hogy a kommunikációban olykor nagy szerephez jutó haragot, dühöt az EMK zsákérzésként írja le, olyan érzéshalmaznak, amibe több érzés beletartozik.

Garamvölgyi György a foglalkozáson az erőszakmentes kommunikáció formanyelvének ismertetése mellett végigvezette a közönséget egy erőszakmentes kommunikációs mondat megalkotásáig. A technika – mint mondta – egyszerű, de csak készségszinten működik, ehhez érdemes akár tanfolyamon gyakorolni. Hozzátette, a gyerekek könnyebben tanulják ezt a nyelvet, hiszen minél rövidebb ideig beszélik a minősítés nyelvét, annál könnyebben váltják fel egy másikra, a felnőtteknél sem lehetetlen az átállás.