Az új típusú koronavírusról hangzott el előadás a Zalai Nyitott Szív Egyesületnél

Csitos Józsefné nem csak a VIMEZ elnökeként volt nyitott a téma feldolgozására, sokan tudják róla, hogy hosszú ideig volt vezető ápoló a megyei kórház infektológiáján. Mint ismeretes, 2019 decemberében a kínai Vuhanból ismeretlen eredetű tüdőgyulladás járványt jelentettek az WHO felé. A megbetegedések hátterében új, emberről emberre terjedő koronavírust igazoltak a kínai egészségügyi hatóságok. A friss adatok szerint eddig több mint 40 ezer betegnél igazolták laboratóriumi vizsgálattal is a kórokozót, a halálos áldozatok száma pedig 910 mondta Csitos Józsefné. A halálos áldozatok főként a 60-70 év közötti korosztályból kerültek ki, s sokuknál állt fenn daganatos betegség, cukorbaj, vagy más krónikus betegség.

– Ezek az immunrendszer meggyengüléséhez vezethettek, hozzájárulva a fatális kimenetelhez. A gyerekeket eddig megkímélte a vírus, egyetlen 15 év alatti esetet ismertettek a szakemberek. Ennek fő oka az lehet, hogy a gyerekekre talán jobban vigyáznak a szülők, mint saját magukra. Valószínűleg ügyelnek a gyakori kézmosásra, a szájmaszk viselésére és az általános higiénére. Mindemellett ennek a generációnak az immunrendszere is erősebb, tehát sikeresebben védekezik a vírus ellen.

A sajtóhírekből az is tudható, hogy kínai tudósok a hangyákkal, termeszekkel táplálkozó tobzoska nevű pikkelyes állatban vélték megtalálni a köztes hordozót, amelyről a vírus átterjedt az emberekre. A közleményekben az állt, hogy az új típusú koronavírus szerkezete 99 százalékban megegyezett a tobzoskákban fellelhető vírussal. Független tudósok azonban nem találták meggyőzőnek a tobzoskák kapcsán felmerülő bizonyítékokat, továbbá felhívták a figyelmet, hogy számos egyéb kistestű húsevő faj, valamint a rágcsálók, denevérek és kígyók egyedei is hozzájárulhatnak a vírus terjedéséhez. Bárhogy legyen is, az bizonyos, hogy a tobzoskák hiába védettek Ázsia-szerte, gyakran kerülnek közvetlen kontaktusba a lakossággal. Az emberi körmöt is alkotó anyagból álló pikkelyeik iránt ugyanis kiemelkedő a kereslet a kínai népi gyógyászatban, a húsuk pedig ínyenc csemegének számít. A vadászatot, valamint a vadhús kereskedelmét mindenesetre megtiltotta a kínai kormány, ugyanis fennáll a lehetősége, hogy a vadak kapcsolatba kerülhetnek fertőzött kisállatokkal.

– A közvetítő állatok vírusgazdák. A fertőzést hordozzák és átadják az embernek, de ők maguk nem betegszenek meg tőle. Gondoljunk csak a számunkra ismerősebb kullancsra – fejtette ki Csitos Józsefné.

Az előadó felhívta a figyelmet, hogy a koronavírus, épp úgy, mint a többi társa, már enyhe hőkezelés hatására (56 fokon) elpusztul. A környezetbe kikerülve 2 napig, szennyvízben pedig 4 napig marad életképes. Abban is hasonlít a többi vírushoz, hogy cseppfertőzéssel terjed. A fertőtlenítő szerekre érzékeny, a környezeti tárgyak rendszeres tisztítása, sterilizálása tehát jó védekezést jelenthet. Megemlíti, közvetlen kontaktus nélküli fertőződést is feljegyeztek Kínában, ami mögött a szellőzőrendszer közvetítő szerepét gyanítják.

Mint ismeretes, hazánkban nem tudunk fertőzésről. Az eddig regisztrált 910 halálos áldozatból 908 Kínában, ebből 871 a járvány epicentrumának számító Hubei tartományban hunyt el. Egy-egy halálesetet jelentettek a Fülöp-szigetekről és Hongkongból – olvasható az ÁNTSZ honlapján. A tájékoztató az Európai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (ECDC), valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) február 9-10-ei helyzetjelentése nyomán kínál képet a ragályról.