Nagyszabású megemlékezést terveznek a zalacsébi emlékparkban Trianon centenáriumára

Mikó Baráth György, az Erdeifaluért Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Trianon emlékpark ötletgazdája tavaly októberben még úgy látta: elfogytak anyagi forrásai, ezért annak lehetősége is felmerült, hogy kénytelen lesz az országban egyedülálló, egyre többek által látogatott emlékparkot bezárni, annak szobrait elárverezni.

– Az október 6-i megemlékezés legvégén fordultam a jelenlévőkhöz, s olvastam fel egy közleményt, amelyben a helyzetünket ismertettem – mondta lapunknak. – Az Erdeifaluért Alapítvány annak idején azzal a szándékkal jött létre, hogy erdélyi magyar gyermekeket nyaraltasson Magyarországon. A park fenntartásával járó költségek miatt ennek az alapfeladatunknak azonban évről évre egyre nehezebben tudunk megfelelni. Tavaly való­ban úgy tűnt, kénytelenek leszünk egy drasztikus döntést meghozni.

A kuratóriumi elnök októberi bejelentése nem volt előzmények nélküli. Az alapítvány évről évre egyre nehezebb anyagi helyzetbe került, Mikó Baráth György elmondása szerint 2018-ban gyakorlatilag eljutott oda, hogy saját maga és a családja vált az emlékhely fő finanszírozójává. Mindezt úgy, hogy közben azért folyamatosan próbált forrást találni a park fenntartási és fejlesztési költségeire. Volt, ahonnan konkrét elutasító választ kapott, ami megrendítette hitét és bizalmát. Ma már egy kicsit derűsebb a kép, bár az anyagi nehézségek továbbra is fennállnak.

– A legjelentősebb segítség a parlament elnökének, Kövér Lászlónak a titkárságáról érkezett – számolt be az újabb aktualitásokról Mikó Baráth György. – Kaptunk egy kevés pénzbeli támogatást is, de sokkal biztatóbbak azok a bátorító mondatok, amelyekkel elnök úr megbízásából titkárságának munkatársai megtiszteltek bennünket. Egyrészt kifejezték elismerését a munkánk iránt, ugyanakkor arról is tájékoztattak, hogy 2020 tavaszán komolyabb pályázati alapok is megnyílnak a centenáriumi megemlékezésekre. A köztársasági elnök hivatala is felvette velünk a kapcsolatot, ők ugyan a Trianon emlékpark működési költségeihez nem tudnak hozzájárulni, de az erdélyi gyermekek nyaraltatását támogatják, számunkra ez is nagy segítség. Ezek az új fejlemények természetesen pozitív lökést adtak a munkánkhoz, így eldöntöttük, hogy a trianoni békediktátum aláírásának és kihirdetésének századik évfordulójáról egy, a tragikus eseményhez méltó, nagyszabású, háromnapos programsorozattal emlékezünk meg. Ennek fővédnöki tisztségére a parlament elnökét kérjük fel, de számos további köztiszteletben álló anyaországi és határon túli személyt is vendégül szeretnénk látni.

Mikó Baráth György úgy fogalmaz, véleménye szerint Zala megyében, de talán az ország egész területén nincs méltóbb és alkalmasabb hely egy trianoni megemlékezés megtartására, mint a zalacsébi park. Az ugyanis mérnöki pontossággal, méretarányosan kijelölve mutatja az egykori Nagy-Magyarország és a jelenlegi magyar állam közti területi különbségeket, így emlékeztet az ország azon tragikus eseményére, egy gyalázatos békekötésre, amely következményeként Magyarország elvesztette területének kétharmad részét, lakosságából pedig ötmillió ember idegen ország másodrangú, sokszor fizikailag is üldözött állampolgára lett. A parkban emellett 52 történelmi magyar város helyét is bejelölték, s az emlékhelyet szobrok díszítik.

Elsőként egy I. világháborús emlékművet állítottak fel, majd egy hatalmas feszületet, rajta egy teljes alakos Krisztussal. Közben elkészült az a többalakos szoborkompozíció is, amely a Szent Koronát Máriának felajánló, s az országra a Szűzanya oltalmát kérő államalapító királyunkat, Szent Istvánt ábrázolja. Tavaly boldog Brenner János szobrával gyarapodott a park, ez év március 15-re pedig Széchenyi István egész alakos szobrának felállítását tervezi az alapítvány. A szobrok mindegyikét a Letenyén élő népi iparművész faszobrász, Boa Endre készítette.

Mikó Baráth György azt is hozzátette: a parkba egy székely kapun keresztül juthat be a látogató, aminek ugyancsak szimbolikus jelentősége van.

– A háromnapos megemlékezéssorozat tervei nagyjából összeálltak – folytatta Mikó Baráth György. – Vannak még szervezés alatt álló részletek, de már szerződött programok is. Az elképzeléseink szerint június 4-én, pontosan tíz órakor megszólal az emlékpark harangja. Azért ebben az időpontban, mert száz éve is délelőtt tíz órakor kondultak meg országszerte a harangok. A békediktátum aláírásának időpontjára, délután fél ötre pedig egy ökumenikus istentiszteletet szervezünk, amelynek végén a szertartáson részt vevő papok és lelkészek áldást kérnek a világ összmagyarságára. Az istentisztelet után avatnánk fel az erre az alkalomra készülő Trianon-emlékművet, majd a budapesti Spirit Színház mutatja be a Magyarország messzire van – Trianon 100 című zenés emlékműsorát, amit Radnóti, Ady, Petőfi és Örkény verseiből, írásaiból állítottak össze. Másnap, pénteken a Kormorán zenekar koncertje lenne a nap kiemelkedő eseménye, szombatra pedig egy olyan népzenei fesztivált szervezünk, amelyre az elcsatolt országrészekből érkeznének fellépők – ismertette a terveket.

Mikó Baráth György hozzátette: ezek természetesen csak a főbb programpontok, amelyek mellé számos további kiegészítő eseményt, könyvbemutatókat, gasztronómiai rendezvényeket szeretnének még. Ezek megvalósulása egyrészt az anyagi forrásaikon is múlik, ezért meghirdetik a 100 év – 100 név elnevezésű adománygyűjtő akciót. Ennek lényege, hogy száz olyan személy jelentkezését várják, akik anyagilag is hozzájárulnának a rendezvény megtartásához. Nevük egy emléktáblára kerül, amit ugyancsak a centenáriumi megemlékezés keretében avatnának fel a zalacsébi parkban – tájékoztatott végül.