Vindornyalak mesés völgye, hegyi házai vendégekre várnak

- Legyen szerencsénk máskor is, nem zavarta az álmukat semmi? – kérdi még a polgármester, mire nemleges, megnyugtató válasz érkezik.

- Ezt azért kérdeztem – mondja Kovács János, miután a vendégek elmennek, mert olyan eset is előfordult, hogy valaki éjszaka kísértetet látott, egy férfi pedig, miután megmutatták neki a vendégszobákat beült az autójába, s többet sosem látták…

-A kúriát 1992 és 2002 között újítottuk fel, s két igényes vendégszobát is kialakítottunk benne, amiket kiadunk. Az épületben központi fűtés van, de tekintettel a vastag falakra, a szobákban, elektromos fűtésre szolgáló, képeknek tűnő infrapaneleket helyeztünk el a falakon, amihez napelemek biztosítják az energiát, így a hűvösebb napokon is kellő hőmérséklet van a szobákban. A szálló vendégek számára egy jól felszerelt konyha is rendelkezésre áll. Egyébként az épületben még egy nagyterem is van, továbbá könyvtár, s a falu orvosi rendelőjét is itt rendeztük be. Hogy miként lett az önkormányzaté ez az épület, annak is érdekes a története. Korábban volt e falak között kultúrház, téesz iroda, aztán lakások, majd a rendszerváltás után állami tulajdonból a falué lett, de romos volta miatt az önkormányzat nem látott lehetőséget a felújításra, ezért meghirdette eladásra. Létre is jött az adásvételi szerződés, de a vevő nem tudta kifizetni a vételárat, s úgy döntöttünk, hogy a foglalóból megkezdjük az épület felújítását, s a falu számára hasznosítjuk a történelmi hagyatékunkat – meséli Kovács János, a „Mert az ön faluja is rajta van a térképen!” falusi turizmussal foglalkozó sorozatunk házigazdája.

De merre is van Vindornyalak, ez, a már száz lakost sem számláló kis zsákfalu? A mostanában egyre látogatottabb Rezi alatt, a Sümegre vivő útról, Zalaszántó előtt – melynek határában Tátika várhegye, s a Kovácsi-hegyen a sztúpa magasodik – kell befordulni a Vindornya-patak völgyébe, s pár kilométer után elérjük a kis zsákfalut. Az elénk táruló táj, túlzás nélkül állíthatjuk valóban mesés. Az útról előbb a zalaszántói szőlőhegy pincéi kísérnek, majd az ide épült Szent Donát kápolna integet. A falu fölé magasodó Öreghegyről rálátni a Vindornya-lápra, melynek a határoló települései, Vindornyaszőlős, Vindornyafok és Vindornyalak a Balaton kiemelt üdülőövezetébe tartoznak. A hegyről azonban nem csak a láp, hanem a Szántói-medence óriási térsége is belátható, nem véletlenül épültek ide apartman házak, amelyek kedveltek az vendégek körében.

A község okiratban szereplő említése 1358-ból származik, amikor Vinqurna-nak írták, majd 1558-ból létezik a Wyndurna Lak elnevezés. Vindornyalak a Vindornya-patak mentén épült korbeli lakról, udvarházról kapta a nevét. A 15. századtól a Hertelendy család birtoka volt a falu, amit a törökök 1555-ben pusztítottak el először, s a 17. század végére teljesen elnéptelenedett. A rákövetkező évszázadban leginkább a Hertelendy család jóvoltából újra benépesedett a falu, majd a század végén a Festeticsek lettek a környék nagybirtokosai. A kistelepülés épített történelmi hagyatékai viszont a Hertelendy családtól származnak, melynek elei – okmányokban is fellelhetően – már 1524-ben, királyi adományként birtokolták Vindornyalakot. Kúriáját 1780 körül építtette a család a Vindornya-patak menti dombra, s ekkor fogtak a kastély mellett álló templom építésébe is. (Csak, hogy lássuk milyen gazdasági erővel bírt a Hertelendy család, megemlítjük, hogy előtte, az 1740-es évektől a közeli Kehidán építettek kastélyt, s 1747-ben, a kehidai templomot is elkezdték építeni.)

A temetőben az első síremlék is a Hertelendyeké, pontosabban Györgyé, amelyre ezt vésték: „Halandó porait Zala Vármegye 1819-1828 volt halhatatlan első Alispánjának Hertelendi Hertelendy Györgynek e gödörbe zárták, s itt megbízva várják megyéjök, hazájok boldog virágzását. S úgy rá bölcs, s jó urok végföltámadását.” A kő másik oldalára pedig ez került: „E holtak kertjének ő első lakója, hová nő, s magzati zokogva kisérték, s Imre fia helyben naponként siratja, siratják mindannyian kik csak ösmerték. Élt 1764-1831.”

-A történelmi értékek között említhetem azt a zsellérházat is, amelyet felújítottunk, időközben az állaga újra csak romlott. Az épületet eladtuk, mert olyan ritkán látogatták, hogy nem tudtuk fenntartani. Az új tulajdonossal úgy egyeztünk meg, hogy újra rendbe hozza, és majd látogathatóvá teszi. A turizmus bevételiből nem tudjuk nyereségessé tenni a kúria fenntartását sem. Huszonnégymillió forint az éves költségvetésünk, amiből mindent meg kell oldanunk. Csak a közterületek és az utak mentének kaszálása egymillió forintot tesz ki, s akkor a létesítmények fenntartásáról, a szociális ellátás kiadásairól nem is beszéltem. Ebben a hónapban a járási hivatal szakemberi határszemlét tartott a faluban, s a zártkertekben számos elhagyott területtel szembesültek. Amit elhagytak, nem művelnek, a mögött főleg tehetetlenség, az elesettség van. Még szerencse, hogy Horváth Tihamér felkarolta az Öreghegyet. Több apartman házat rendezett be vendégfogadásra, üdültetésre, s teszi vonzóvá a környéket – mondja Kovács János, akivel bejárjuk az Öreghegyet, s összefutunk Horváth Tihamérral is, aki most is építkezik.

- Fejőházat építünk, öt tehenet szeretnénk tejeltetni, melyek összesen, legalább száz liter tejet adnak naponta. Ebből vajat készítünk. A születendő borjak közül a bikákat ivartalanítjuk, s hízott ökröket fogunk nevelni, amelyek húsa hiánycikk a boltokban. A hegyi házak kedveltek, fullon vannak egész nyáron – mondja.

- Vindornyalak 1857-ben volt a legnépesebb, akkor 486-an éltek itt. Most már a 80-at sem érjük el. Tizennyolc év alattiak kilencen vannak, az óvodások és az általános iskolások Zalaszántóra járnak. Vannak betelepülők is, s olyanok, akik megpróbálkoznak az üdültetéssel is. Falun ez nem könnyű! Viszont pozitívumként említhetem a jó közbiztonságot, az elmúlt öt évben mindössze egyetlen, jelentéktelen lopás történt – mondja a polgármester, akivel elindulunk a láphoz, ahol országos növényi ritkasága él Vindornyalaknak.

A láp szélén egy óriás fát pillantunk meg, az ország egyik legnagyobb feketenyárfáját, amit „Égig érő fának”, vagy „1000 éves fának” is hívnak. A törzs kerülete 10 méter 35 centi. A fa „földszintjén” olyan odú képződött, amelybe besétálhat az ember.

-A vadászok nevezték el ezer éves fának, mi csak nagy nyárfának hívjuk. Beneveztünk a fával az idei év fája versenyre, s bejutottunk vele a legjobb 16 közé – említi Kovács János, s bemegy az odúba.

-Amikor gyermek voltam, még egy ágy is volt benne, amire le lehetett feküdni. Erdészként, 200-250 évesre becsülöm az életkorát, s csodálom a fa életerejét. Azok a kifodrosodások a törzsön azt jelzik, hogy a fa be akarja nőni, foltozni az odú nyílásait. Újra meg kellene mérnünk a kerületét, mert szerintem vastagodott. A törzs szétágazásánál egy hatalmas ágat levágtak róla a helybéliek, mert épületfának kellett, de azt is túlélte. Aki csak teheti, szavazzon rá az interneten, hadd vigye ez az óriás is falunk jó hírét – kéri Vindornyalak polgármestere.