Nagykanizsa egy valódi fesztiválváros!

– Nagykanizsa a dödölle fővárosa! Bár hasonló étkekkel az ország különböző tájegységein is találkozhatunk, de a zalai dödölle és annak sokszínű elkészítése és felhasználása méltán érdemel meg egy kétnapos fesztivált – kezdte Dénes Sándor polgármester, aki szerint a bor- és dödöllefesztivál markánsan elkülöníthető célcsoporttal rendelkezik. Egyrészről a programok az itt élő lakosságnak szólnak, a helyi identitás erősítésének, a térségi sokszínűség, összefogás szükségességének üzenetével. Másrészt a gasztronómia bemutatásával szeretnék a város hírét messze magukkal vivő turisták számát évről évre növelni.

A fenti, szeptemberi rendezvény mellett még számos más fesztivállal büszkélkedhet Kanizsa. Ilyen például a Thúry Portya, a végvári hagyományőrzés legnagyobb ünnepe. Tradicionális viseletbe öltözött lovasok kíséretében a portyázó közösség révén elevenednek meg a Dunántúl Oroszlánjaként rettegve tisztelt kanizsai törökverő, Thúry György várkapitány dicső tettei és kalandos kora.

– De említhetném a Kanizsai Sörfesztivált is, melynek révén felidézzük a kanizsai sörgyártás aranykorát – folytatta Dénes Sándor polgármester. – A különleges sörök óriási választéka mellett sztárfellépők gondoskodnak a jó hangulatról. Visszatérve a kulináris élvezetekhez két további fesztivált érdemes megemlíteni, egyfelől a Miklósfai Répafesztivált, melynek alapanyaga, a miklósfai kerékrépa ízletes és különleges gasztronómiai csemege, amely rétesben, babbal és csülökkel is kitűnő. Ez az oka, hogy a fesztivál első megrendezése, 2001 óta országos hírűvé nőtte ki magát. Ráadásul a fesztivál résztvevői 2009-ben 1752 adag étellel felállították a csülkös-babos répafőzés hivatalos világrekordját is. A másik gasztronómiai fesztivál, a Nagykanizsai Farsangi Fánkfesztivál, minden ízében szórakoztató: fánksütő versenyt, fánkkóstolást és vidám farsangi felvonulást takar.

Nagykanizsa persze nem csak gasztronómiai fesztiváloknak ad teret, bőven akad a sporttal, az egészséges életmóddal összefüggő rendezvény is.

– A háromnapos Nagykanizsai Military Nemzetközi és Országos Lovastusa Minősítő Verseny évek óta várja az érdeklődőket a Csónakázó-tó partján, ahol a leglátványosabb lovas versenyszámok bizonyítják, hogy Magyarország évezredes hagyományai a modern világban is elevenen élnek – folytatta a polgármester. – Szintén a Csónakázó-tónál, de nem a parton, hanem a közeli erdőben rendezik meg a nemzetközi XCO kerékpárosversenyt, amely egy igazi csemege, hiszen itt csapnak össze a szakág nemzetközi nagymenői. Az elmúlt két esztendőben szintén a Csónakázó-tó környezete adott otthont a Spartan Race futamának, melyre több mint tízezer versenyző érkezett az ország minden szegletéből. És természetesen a felsorolás nem lenne teljes a Sárkányhajó Fesztivál említése nélkül, melynek keretében diákok és felnőttek versenyeznek a vízen.

A fesztiválok legnagyobbika a KanizsaFest, azaz a Város Napja, amit a múlt század eleji vásári hangulat ihletett. Ezt a korszakot és hangulatot idézi meg a KanizsaFest a város főterén, az egykori piactéren kirakodóvásárral, utcaművészekkel, gyerekjátékokkal, közösségi programokkal, zenei és hagyományőrző produkciókkal. A Város Napjához szorosan kapcsolódik a Tánc Világnapjának megünneplése, ami rendszerint a KanizsaFest negyedik napjának attrakciója. Ez a nap teljes egészében a táncé, a közel 800 táncos utcai felvonulása igazi karneváli hangulatot teremt városszerte.

Dénes Sándor polgármester amondó: bár az önkormányzatot időnként éri kritika amiatt, hogy több millió forinttal támogat egy-egy fesztivált, illetve nagyrendezvényt, ez mégsem ablakon kidobott pénz.

– Egyrészt megvan a városlakók igénye a minőségi szórakozásra, másfelől a rendezvények anyagi támogatásával az emberek közötti kapcsolatok és a kanizsai identitás erősítésébe is fektetünk ilyenkor – magyarázta Dénes Sándor polgármester.