A Szent Korona fából készült másával gazdagodik a zalacsébi Trianon Emlékpark

A Szent Korona másáról

Amint Mikó Baráth György alapító, az Erdeifaluért Alapítvány vezetője elmondta, a szobor augusztus 19-én érkezik Boa Endre letenyei népi iparművész, fafaragó műhelyéből, s a nemzeti ünnepen már teljes díszben pompázik. A Szent Korona mása 60 centiméter átmérőjű, és a Nagy-Magyarországot megformázó parkban Székesfehérvár mellett kap helyet.

Szent Istvánhoz kapcsolódó alkotás egyébként már látható a Trianon Emlékparkban: azt a Magyarország szempontjából fontos momentumot örökíti meg, amikor István király – közvetlenül halála előtt – felajánlja az országot a Szűzanyának, oltalmat kérve arra, illetve az itt élőkre.

Mit okozott a nemzetnek Trianon

Az emlékpark ötlete akkor fogalmazódott meg Mikó Baráth Györgyben, amikor sok évvel ezelőtt az első segélyszállítmányt vitte Nagy-Magyarország legkeletibb pontjára, az ezeréves határra az ottani magyaroknak.

– Szembesültem a távolsággal Zalacséb és Gyimesbükk között – fogalmazott –, és arra gondoltam, jó lenne ismeretterjesztő jelleggel bemutatni, mit okozott ennek a nemzetnek Trianon. Sokan talán el sem tudják képzelni, amit tanultak: mit jelent, ha egy ország kétharmad részét elveszíti. Ez itt jól látható. Például az, hogy csak az erdélyi elcsatolt rész nagyobb, mint a mai Magyarország, vagy az, hogy ma hazánk egyik legkeletibb városa Debrecen, ami 1920 előtt még az ország közepe volt.

Nos, mindez Zalacsében érzékelhető. Mikó Baráth György 2450 kis méretű téglával jelölte ki Nagy-Magyarország határait, belül pedig aprócska földút jelzi, ma mekkora Magyarország. Mindez arányosan hiteles, ami Kovács János precíz mérnöki munkáját dicséri. A területen pedig a Duna, a Tisza és a Balaton mellett 52, a magyar történelem szempontjából fontos várost jelöltek meg, ügyelve arra, hogy legyen köztük erdélyi, dél- és felvidéki is.

Aztán a park fából készült szobrokkal gazdagodott. Előbb egy székelykapu készült el, majd egy kereszt, rajta a szenvedő Krisztussal. Utána Szent István és a Jézust kezében tartó Szűz Mária s egy első világháborús emlékmű, amely családi tragédiák hatására elsősorban azok előtt tiszteleg, akik nem tudni hol, jeltelen sírban fekszenek. Idén pedig Brenner János vér­tanú pap boldoggá avatásának első évfordulójára készített egy őt mintázó, életnagyságú alkotást Boa Endre, a szobrot Székely János szombathelyi megyés püspök avatta fel.

Ebbe a környezetbe kerül tehát a Szent Korona mása, méltó helyre, a magyarok leg­fontosabb koronázóvárosa mel­lé, ahol 36 uralkodónkat kentek királlyá, utolsóként I. Ferdinándot 1527-ben.