A PTE-re felvettek ötöde az Egészségtudományi Karon folytatja tanulmányait

Mint írják, a karon 5 városban (Pécsett, Kaposváron, Szombathelyen, Zalaegerszegen és a szerbiai Zomborban) folynak képzések. Az ETK a hazai egészségtudományi felsőoktatási intézmények közül a legszélesebb képzési kínálatot nyújtva 7 alapképzési szakon 15 szakirányon (specializáción), 9 mesterképzési szakon és 1 felsőoktatási szakképzésen kínál képzési lehetőséget. Hallgatói létszáma dinamikusan növekszik, hiszen míg 2010-ben 2352 fő, addig 2018-ban már 3067 hallgató tanult a karon.

A 2019-es felvételi eljárás ponthatárainak múlt szerdai kihirdetése kapcsán az eredményekről a kar dékánja, dr. habil. Oláh András beszélt.

– Örömteli, hogy az ETK a jubileumi, 2019-es tanévben is eredményes általános felvételi eljárást tudhat maga mögött, hiszen a karon 2019 szeptemberében összesen 1084 hallgató kezdheti meg tanulmányait. Nagy eredmény, hogy a PTE szakjai közül a legtöbb hallgató – több mint 650 fő – az ETK egyik szakára, az ápolás és betegellátás alapszakra érkezik. Elmondható, hogy a PTE-n belül az általános felvételi eljárásban 2016 óta, így idén is, a legtöbb hallgatót az Egészségtudományi Kar vette fel. Az egyetemre felvételt nyert 5186 fő 20,9 százaléka, tehát több mint a felvettek egyötöde az ETK hallgatójaként kezdheti meg tanulmányait. Az egészségügyi képzési terület alapképzési szakjai esetében a karon 838 főre, azaz közel 9 százalékkal emelkedett a létszám a tavalyi 769 főhöz képest, így a kar továbbra is jelentősen hozzájárul az egészségügyi ágazat szakemberszükségletének biztosításához.

A Zalaegerszegi Képzési Központ stabil fejlődését mutatja, hogy sikerült a tavalyi évhez hasonló létszámú hallgatót felvenni: a nappali munkarendű képzésekre 114 fő jutott be, tájékoztatott dr. Oláh András, hangsúlyozva: a legnépszerűbb képzés az ápolás és betegellátás alapképzési szak gyógytornász szakiránya volt, amelyre 104 főt vettek fel.

A dékán arról is szólt, a PTE ETK hogyan tud megfelelni a hazai felsőoktatás új kihívásának, a nemzetköziesítés kérdésének.

– A külföldi hallgatók beiskolázása karunk egyik sikertörténete. A magyar nyelvű képzések mellett a kar idegen nyelvű képzései is nagy fejlődésen mentek keresztül, amit a számok is visszaigazolnak, hiszen az idegen nyelvű képzést mindössze 4 éve kezdtük el 8 fővel, mára azonban közel 250 fő folytat tanulmányokat angol nyelvű programjainkon a világ 39 országából.

A dékán kiemelte: a 2019-es idegen nyelvű felvételi eljárásban már 120 főt felvettek az első évfolyamra. Büszkeségre ad okot az is, tette hozzá, hogy a jubileumi tanévben kibővítették az idegen nyelvű képzési portfóliót, amelynek eredményeképpen a PTE ETK-n indul el elsőként az országban az Advance Practice Nurse, azaz a kiterjesztett hatáskörre felkészítő angol nyelvű ápolói mesterképzés.

– A fejlődés következő lépcsőfoka, most ezen dolgozunk, hogy a képzési központjainkban is elindulhassanak az idegen nyelvű képzések. Első lépésként Zalaegerszegi Képzési Központunkban a gyógytornász, Szombathelyen pedig az ápoló szakirányt tervezzük indítani angol nyelven, majd ezt követően a Kaposvári Képzési Központ képzési portfólióját az angol nyelvű orvosi diagnosztikai analitikus alapképzési szak indításával kívánjuk bővíteni a közeljövőben.

Az ETK feladatait tovább bővíti az egészségügyi szakképzést folytató köznevelési intézmények esetében a „pécsi modell” országos bevezetése, amelynek eredményeként a PTE Szociális és Egészségügyi Szakgimnázium és Szakközépiskola 2008-as megalapítását követően, az idei év augusztusától a PTE-hez és annak Egészségtudományi Karához kerül a kaposvári és a szekszárdi egészségügyi szakgimnázium fenntartói jogainak gyakorlása, tájékoztatott a dékán. Az egészségügyi szakképzés megszervezése lehetővé tette a PTE-n, hogy az egyetem köznevelési intézményében a 2008-as indulásától tíz év alatt 403-főről 1157 főre növekedhessen a tanulói létszám, egy olyan környezetben, ahol azonos időintervallumban országosan 8217 főről 3720 főre csökkent az egészségügyi szakmacsoportban, iskolarendszerű képzésbe felvett tanulók létszáma.

A dékán szerint a felvételi eredményekből kitűnik ugyan, hogy a kar képzési kínálata vonzó a jelentkezők körében, ugyanakkor 2020-tól komoly kockázatokkal kell szembenéznie mind a felsőoktatásnak, mind az egészségügyi ellátórendszernek, mivel bemeneti feltételként egy érettségi tantárgyból emelt szintű érettségi vizsgát és egy középfokú B2 nyelvvizsgát kell teljesíteniük a jelentkezőknek.

– A 2018-as felvételi eljárás adatait vizsgálva, az egészségtudományi képzést folytató intézmények esetében a mindkét bemeneti feltételnek eleget tevő hallgatók aránya általában 40 százalék alatt marad. Ezen belül a levelező munkarendben még rosszabb a helyzet, ahol egyes intézményekben a 21 százalékot sem éri el a bevezetni kívánt felvételi feltételeket teljesítő hallgatók aránya. Súlyosabb helyzet kialakulása vetül elénk, ha az egészségügyi ágazat működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű hiányszakmák területét vizsgáljuk (például ápoló, mentőtiszt, szülésznő, védőnő), mert a mindkét feltételnek eleget tevő jelentkezők aránya szinte minden hiányszakma esetében alatta marad az egészségtudományi karok egyébként sem túl magas átlagának, például nappali munkarendben ápoló és védőnő képzés esetében a feltételeket teljesítő hallgatók aránya 30 százalék alatti. A fentiek alapján előrevetíthető, hogy amennyiben érdemi elmozdulás nem történik a felvételi eljárás 2020-tól hatályos szabályaiban, akkor a legtöbb egészségtudományi képzést folytató felsőoktatási intézményben megszűnhet többek közt a hiányszakmák közé tartozó ápoló, mentőtiszt, szülésznő, illetve védőnő képzés, annak ellenére, hogy a kormányzat vitathatatlanul nagy energiát fektetett az elmúlt időszakban a különböző támogatási programok, ösztöndíjrendszerek megteremtetésére és bővítésére – mondta el Oláh András dékán.