A höveji pókolást tanulták

2019.04.08. 11:30

Hatodszor rendezték meg a hazai alkotóházak hétvégéjét Gébárton

A gébárti Kézművesek Háza az elmúlt hét végén is csatlakozott az Alkotóházak Országos Egyesülete által életre hívott népi kézművesházak és műhelygalériák programhoz, amelyet hatodszor rendeztek meg.

Arany Horváth Zsuzsa

A hazai alkotóházak – az európai kézműves hétvégéhez kapcsolódva – 56 helyszínen várták a látogatókat s tartottak szakmai bemutatókat, továbbképzéseket. A szervezésben részt vesz a Népművészeti Egyesületek Országos Szövetsége és a Hagyományok Háza is. Szombaton a zalaegerszegi helyszínen, a Kézművesek Házában Prokné Tirner Gyöngyi, a ház vezetője avatott a részletekbe.

– Kettős céllal jött létre a nagyszabású hétvége, egyfelől szeretnénk felhívni a figyelmet a népi kézművesség közösségi tereire, másfelől a nagyközönség számára is lehetővé válik a tevékenységek kipróbálása. Egyre kevesebb helyen van mód ugyanis erre, ezért fontos az érzékenyítés, hiszen ha csak néhányan maradnak meg a szakkörök tagjaiként, már nagyot lépünk előre. Mi a kezdetektől részt veszünk ebben a hétvégi akcióban – említette a Kézművesek Háza vezetője.

A rendezvényen kovácsok, keramikusok, fazekasok, fafaragók, hímzők, bőrösök várták az érdeklődőket, akik autentikus, hiteles tudással és tárgyakkal találkozhattak. A szakmai képzés ezúttal a csipkeszakköröknek és a hímzőknek kedvezett. A választás azért esett rájuk, mert ők jelentkeztek a legszebb kollekcióval a decemberi „Készítsük lelkünket!” elnevezésű adventi kiállításra. Ezért érdemelték ki, hogy Véghné Lőrincz Ágnes népi iparművész két napig tanítsa nekik a höveji pókolást.

Prokné Tirner Gyöngyi, Véghné Lőrincz Ágnes, valamint a csipke- és hímzőszakkör tagjai a höveji csipkék között Fotó: Katona Tibor

A 300 lélekszámú, önálló népviselettel nem rendelkező névadó település Győr-Moson-Sopron megyében, Kapuvártól 6 kilométerre található, innen érkezett a népi iparművész, aki a nagymamájától tanulta az egyedülálló csipke­technikát, amelynek 2014-ben a Hungarikum Bizottság a „Kiemelkedő Nemzeti Érték” címet adományozta.

– A höveji csipke Nyikos Gáspárné Horváth Borbála höveji egykori cselédlánynak köszönhető, aki 1860 körül Pozsonyban szolgált, ott látta ezt a csipketechnikát, s vitte haza a szülőfalujába – mondta Végné Lőrincz Ágnes. – Először egy kötényt készített magának és két barátnőjének. Ez a három kötény indította el útjára a höveji pókolást. Hogy az mi? A különlegességét az adja, hogy a finom anyagba, kezdetben sifonba, vászonba, grenadinba, patyolatba, később batisztba és a ma nehezen beszerezhető organdiba kör alakú lyukakat vágunk, s ezt cérnával díszítjük ki. Ez maga a pókolás. Az ornamentikus lyukminták (tekert, macskatalp, tiklábas, gombos, kalinkó, búzaszemes stb.) az évek során állandóvá váltak, nevet is kaptak, ma már ettől a körülbelül hatvanféle variációtól nem illik eltérni.

A népi iparművészet mestere lapunknak elmondta, ma már csak az idősebbek foglalkoznak ezzel a technikával odahaza is, hiszen nagyon idő- és türelemigényes, de törekszenek az átadására. A továbbélése a különleges díszminták miatt elsősorban ünnepnapokon használt lakástextileken, alkalmi viseleteken képzelhető el. A technikát a győri iparkamara oktatásán tanító, sajnálatára csak fiúkkal és fiúunokákkal rendelkező Lőrincz Ágnes csuklóján például igézően egyszerű és hófehér karkötőt láthattunk, de stólák, vállkendők s menyasszonyi ruhák éke is lehet höveji pókolt csipke.

Ezek is érdekelhetik