Szakmai fórumot tartott Keszthelyen a Pannon Egyetem Burgonyakutatási Központja

A tavaly megtermelt burgonya közel 95 százaléka már elfogyott, igaz, a szeszélyes időjárás és a károkozók miatt sok helyen az átlagos termésmennyiség felét tudták csak betakarítani.

Extrém volt az időjárás tavaly a burgonyatermelők számára – így összegezte az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács elnöke, Kecskés Gábor a Pannon Egyetem Georgikon Kar ágazati fórumán. A csapadékos, hűvös és elhúzódó tavaszt nyár elején aszály követte, majd a többszöri nagy mennyiségű csapadék utáni pangó víz miatt a termés jelentős része elrohadt a földben. Intenzív volt a levéltetű-fertőzés és támadt a kabóca által terjesztett kórokozó. Így sok helyen 50 százaléknál nagyobb volt a terméskiesés.

A természeti hatások nem csak a hazai gazdákat sújtották, hanem a nagy burgonyatermelő országokat is. Egyes régiókban 70 százalék volt a termésveszteség, vagy elenyésző mennyiséget sikerült betakarítani. A vető-, valamint az étkezési burgonya termelésének és értékesítésének nemzetközi és hazai tapasztalatai és növényvédelmi kérdések is szóba kerültek a fórumon, s az ágazat javításának lehetőségeit is megvitatták a szakemberek.

- Most egy korai tavasz ígérkezik: hamarabbi ültetéssel, egy remélhetőleg jobb szezonnal és bízunk benne, hogy korábbi betakarítással pótolni tudják majd a kialakult hiányt a hazai termelők- mondta Kecskés Gábor, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács elnöke. Arról is szólt, hogy a statisztikai adatok alapján hazánkban az átlagos hazai fejenként 30 kilogramm évente, amit csekély mennyiségnek tart. Hozzátette, hogy ebben nem az ár a döntő, hiszen néhány ezer forint kiadást jelent. Mindezek mellett a hazai termés nem elegendő a vásárlói igények kielégítésére: Nyugat-Európából és kisebb részben Lengyelországból érkezik import krumpli. A helyzet javítására vannak törekvések: sok hazai gazda dönt úgy, hogy többet termel.

- A legtöbb esetben piacokat nem kutatják fel a termelők, aztán októberben olyan híradások jelennek meg, hogy nem tudják hova értékesíteni a terméküket. Nagy probléma, hogy javarészt szervezetlen a magyar gazdatársadalom, ez a burgonyatermelőkre is jellemző- részletezte az elnök. A fórumot szervező keszthelyi intézet saját nemesítésű fajtái iránt van kereslet hazánkban és a környékbeli országokban is.

- Szeretnénk még többet termelni, mert el tudnánk adni: igény lenne rá. Évente 400-500 tonna vetőburgonyát tudunk előállítani, ennek dupláját értékesíteni tudnánk mondta dr. Cernák István a Pannon Egyetem Burgonyakutatási Központjának igazgatója. A legnépszerűbb a keszthelyi nemesítésű Balatoni rózsa, melyhez lesz a szintén helyi Balatoni sárga , melynek jelenleg állami vizsgálata zajlik, s két év múlva lehet állami elismert fajta.