Gyermekkardiológiával bővült a zalaszentgróti egészségügyi központ

Dr. Al-Yari Mohamed intézetvezető főorvos elmondta, hogy 2017 első negyedévében pályáztak többletkapacitásra.

– A döntést négyszer elhalasztották, de most végre pozitív elbírálásban részesült a pályázatunk. Ennek köszönhetően sikerült az intézmény kapacitását heti 28 órával bővíteni, ami jelentős növekedés. Ennek eredményeképpen új szakrendeléseket indíthattunk, illetve indíthatunk a jövőben. Sikerült megszervezni a gyermekkardiológiát, ami azért is nagy eredmény, mert a térségben eddig csak Zalaegerszegen és Nagykanizsán működött. A többletkapacitás érinti a dietetikát, az urológiai szakrendelést, a gyógytornát és a fizikoterápia óraszámát – sorolta az intézetvezető főorvos.

A többletkapacitás fontos hozadéka az azzal járó finanszírozásnövekedés. Nehéz ugyanis kigazdálkodni a költségeket, az állami forrás nem elegendő, az önkormányzat évről évre kiegészíti.

Amint az önkormányzatnak készített, az egészségügyi központ tavalyi működéséről szóló beszámolójában dr. Al-Yari Mohamed rámutatott, Zalaszentgróton nincs orvoshiány, de jelentős erőfeszítéseket kell tenni ennek érdekében. A 24 szakrendelésen és a gondozóban 18 közműködő és egy közalkalmazott szakorvos dolgozott tavaly. Egy sikeres TÁMOP pályázattal tudták a heti 6 óra vagy magasabb óraszámmal működő szakrendelések esetén a közreműködői díjakat 15 hónapon át fedezni, de sorra jelentek meg a kérések a díjak emelésére. Országosan gondot jelent, hogy az orvosokat vonzzák a magánklinikák, a közegészségügyi intézmények nem tudnak azokkal versenyezni.

Ami a lakosság egészségi állapotát illeti, a térség egyáltalán nincs kedvező helyzetben. Egy 2011-ben készült doktori értekezés, dr. Vitrai József munkája szerint Magyarországon a szobi és a zalaszentgróti kistérség halálozási mutatói a legkedvezőtlenebbek (a legjobb helyzetben a dunaújvárosi térség van ebből a szempontból).

Ezért is számított mérföldkőnek, hogy tavaly megnyílt Zalaszentgróton az egészségfejlesztési iroda kilenc munkatárssal. A pályázati támogatással működő iroda számos programot kínál a lakosságnak a mentális egészségfejlesztéstől a mozgásprogramokig.

– Az iroda megnyitása óta elértük a lakosság 12 százalékát, és felmérést készítettünk önbevallás alapján az egészségi állapotukról, megkérdeztük, hogyan érzik magukat. Megdöbbentő volt, hogy még az egészséges emberek is azt mondták, hogy közepesen – említette a főorvos.

Ezen szeretnének változtatni, hogy javuljon a közérzet, az egészségi állapot és a negatív tendenciát mutató demográfiai folyamat. Az egészségfejlesztési iroda célja fellépni a dohányzással, a mozgásszegény életmóddal, a túlzott alkoholfogyasztással szemben, mozgósítani a szűrésekre, javítani a mentális állapotot.

Dr. Al-Yari Mohamed rámutatott, hogy az egészségügyi világszervezet szerint az emberek egészségi állapotát 62 százalékban a környezet és az életmód befolyásolja. Az életmód önmagában 43 százalékban játszik szerepet.

– Nálunk a környezet nem rossz, az életmódon kell javítani. Az egészségfejlesztési irodán belül klubokat működtetünk, ezzel is az egészséges életmódot népszerűsítjük. Nemrég néztem a demográfiai statisztikát, sajnos Zalaszentgrót lakossága ismét csökkent, s a környező falvakban is hasonló a tendencia. Az egészségfejlesztési iroda dolgozóival megpróbáljuk előremozdítani az egészségi állapot javulását, de a varázsszó mindenképpen az életmód.