Emlékérmét bocsátottak ki Szent Piroska tiszteletére

Szent Piroskát (Szent László király lánya, illetve Komnenosz János bizánci császár felesége) mind a keleti, mind a nyugati egyházban szentként tisztelik. Bizánci császárnéként a béke, békesség jelentésű Eiréné nevet kapta. Piroska nem vett közvetlenül részt a politikában, bár a Könyves Kálmán politikáját ellenző, és Bizáncban menedéket kereső magyarokat lehetőségei szerint támogatta. Rendszeresen fogadott Magyarországról érkező küldötteket, szentföldi zarándokokat, többször közvetített a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom között. Aktívan tevékenykedett szociális ügyekben: a szegényeket, betegeket támogatta, az egészségügyi ellátást igyekezett számukra is megszervezni. 1118-ban megalapította a konstantinápolyi (mai Isztambul) Pantokrátor kolostort, amely az akkori világ legnagyobb kolostoraként épült. Kezdettől tartozott hozzá egy ötvenágyas karitatív kórház is, amely a későbbi arab és európai kórházak építésekor mintául szolgált.

A jegybank a kétféle érmét Piroska napján, január 18-án bocsátotta ki. Az emlékpénzeket Király Fanni ötvösművész tervezte. Ezek elsődleges szerepe az ismeretterjesztés és a megemlékezés, a mindennapi fizetési forgalomban való használatuk kerülendő, hangsúlyozza az MNB közleménye. Ezen érmékkel a jegybank nemzeti történelmünk egyik kiemelkedő, bár méltatlanul kevésbé ismert szentje előtt tiszteleg. Az arany és a színesfém változat azonos érmeképpel rendelkezik, csak értékjelzésükben térnek el. Motívumválasztásukkal hiteles képet adnak Árpád-házi Szent Piroskáról, életművét komplexen mutatják be.

Az előoldal központi motívumaként a szent által alapított konstantinápolyi Pantokrátor kolostor jelenik meg, amelynek építési munkálatait férje fejezte be. A kolostor a császári család temetkezőhelyeként is funkcionált, és a több százezer lakosú Konstantinápoly egyik legfontosabb vallási és szociális intézménye lett. Az előlapon felső köriratban a „Pantokrátor kolostor” felirat, alsó köriratban, középen az „50000”, illetve „2000” értékjelzés és az „Ft” felirat, balra a „BP.” verdejel, jobbra a „2019” verési évszám olvasható.

Az emlékérmék hátlapján Szent Piroska félalakos ábrázolása látható, kezében a kolostor alapító okiratával. Az érmeoldalt az isztambuli Hagia Sophiában található mozaik ihlette, amelyet Szent Piroska egyetlen hiteles ábrázolásaként tartanak számon. Szent Piroska alakja mellett a bal oldalon magyar neve (Szent Piroska), illetve születési és halálozási évszáma (1088–1134), jobb oldalon pedig bizánci császárnéként viselt neve (Eiréné) olvasható, görög betűkkel írva. A szent alakjától balra lent látható az emlékérmét tervező Király Fanni ötvösművész mesterjegye. Felül a Magyarország félkörirat olvasható.

Mindkét emlékérme átmérője 22 milliméter, széle sima. Az 50 000 forintos címletű emlékérme 986 ezrelék finomságú aranyból készült, súlya 6,982 gramm (2 dukát). A 2000 forintos címletű színesfém változat réz (75 százalék), nikkel (4 százalék), valamint cink (21 százalék) ötvözetéből készült, a súlya 4,2 gramm.