Híd kelet és nyugat között, avagy út a boldogsághoz

Anagarika Govinda láma előtt tisztelegtek

Különleges ünnepre gyűltek össze a buddhizmus követői a múlt hét végén a zalaszántói Béke sztúpánál: a 120 éve született Anagarika Govinda láma előtt tisztelegtek. A szakrális építmény 25 éve a Kovácsi-hegy Világosvár nevű részének tetején, 316 méteren magasodik, s Európa egyik legnagyobb sztúpája. Belsejében megtalálhatóak Buddha tanításai, ereklyéi és egy 24 méteres életfa, valamint egy Dél-Koreából származó szobor. A sztúpa Buddha szellemét, bölcsességét, minden élőlényhez fűződő együttérzését és szeretetét is jelképezi, s egyben a béke, a boldogság és a megvilágosodás szimbóluma. Mellette áll a Milarepa Meditációs Központ, ahol rendszeresen tartanak elő­adásokat, lelki gyakorlatokat, továbbá tanításokat hallhatnak a buddhizmus követői – mint múlt szombaton is, amikor Govinda láma munkásságát idézték fel, s az ő üzeneteivel gazdagodhattak.

Az 1898-ban Németországban született, 1985-ben elhunyt szerzetes, buddhista filozófus és tanító, festőművész és költő az elsők egyike volt, aki hiteles, mégis korszerű és a mai ember számára is járható utat nyitott az ősi keleti bölcsesség megértéséhez és megvalósításához. Beutazta a fél világot, archeológiai kutatásokat végzett több országban, majd néhány évet Ceylonban töltött buddhista szerzetesként. Később Indiában telepedett le, az 1930-as és 40-es években onnan indította tibeti expedícióit. Ezek új irányt adtak életének. Nevét ezekről írott „szellemi útirajza”, a Fehér felhők útja tette világhírűvé. Indiai egyetemeken buddhista filozófiát, pszichológiát és archeológiát tanított, s több évig volt a Nemzetközi Buddhista Egyetemi Társaság főtitkára. Életművét Egy láma zarándoklata címmel írta meg. Ő alapította meg az Árya Maitreya Mandala nevű buddhista közösséget, melyhez a magyarországi Buddhista Misszió (ez a hazánkban legrégebb óta bejegyzett buddhista közösség) is tartozik.

Itt, Zalában nem csak a szerzetesre emlékeztek, azt is megünnepelték, hogy a béke és a szeretet megtestesítőjeként számon tartott Őszentsége Drikung Kjabgön Csecang Trinley Lhundup – aki az 1980-as években személyesen is megismerkedett Govinda lámával –, a Drikung kagyü hagyományvonal vezetője felvállalja, hogy az Árya Maitreya Mandala patrónusa, szellemi védnöke lesz.

Anagarika Govinda nemcsak a hétvégi ünnepség kapcsán, de más módon is kapcsolatba hozható Zalaszántóval. Itt él az a két szerzetes, Drupon Koncsok Lhundup és Drupon Koncsok Dzsigmet, aki hagyományos, hároméves elvonulását – még Zalába érkezése előtt – abban az ingatlanban töltötte a Himalája lábánál lévő Almorában, melyet Govinda láma ajándékozott a Drikung hagyományvonalnak.

– Azért gyűltünk össze, hogy Láma Anagarika Govinda szellemiségében elmélyedjünk és erősítsük az általa képviselt értékeket. Ő egyfajta híd volt: a keleti buddhizmus értékeit közvetítette a nyugati emberek felé – hangsúlyozta Őszentsége Drikung Kjabgön Csecang.

Kelet és Nyugat

A keleti tanok lényege, üzenetei iránt a nyugati világban, így Magyarországon is egyre többen érdeklődnek. A zalaszántói ünnepségre is sokan gyűltek össze, akik fogékonyak e tanítások iránt.

– Nyugaton is elég széles körben elterjedt a buddhizmus. Lama Anagarika Govinda 1960-ban jött vissza Tibetből és kezdte el a dharma (jelentése: tan) meghonosítását. Ezt követően nagy tibeti hagyományvonalak vezetői is eljöttek a nyugati világba, és elkezdett terjedni a buddhista tan. A világ szinte minden pontján – az arab országokat kivéve – megjelent a buddhizmus, több ezer központ van világszerte. Ma már a nyugati tanítóknak külön konferenciákat szerveznek, amelyre őszentségét, a dalai lámát is elhívják. Ezeken a nyugati gondolkodásmódról is szó van, s arról is, hogy a gyakorlatokat hogyan lehet hatékonyan átadni – elemezte Őszentsége Drikungpa.

A két világ között ugyanis vannak különbségek. Nyugaton az anyagi jólét sok társadalomban megvalósult, ám az anyagiakhoz való ragaszkodás, a felhalmozás beteggé teszi az embereket. A mérhetetlen vágy a gazdagság és a jólét elérésére sarkall, ám ha az emberek mind többet és többet akarnak, boldogtalanok lesznek. A szellemi vezető azt tanácsolja: mértékletesnek kell lenni, meg kell találni azt a pontot, amíg vágyaink előrevisznek.

– Nem vagyunk felhőtlenül boldogok, pedig minden ember boldogságra és a szenvedés elkerülésére vágyik. Govinda is az egészséges egyensúly, a harmónia filozófiáját hozta el, azt, hogy a keleti és a nyugati világ ötvözéséből milyen értékek mentén tudjuk elérni a boldogságot – fejtette ki Drikung Kjabgön Csecang Rinpocse.

Persze, hogy az ember boldog legyen, érteni kell, kinek mit jelent ez a kifejezés, ez az állapot – és tudatosan tenni is kell érte.– Nagyon sok útja van, hogy a boldogságot elérjük. Az első, hogy szeretettel, kedvességgel forduljunk embertársaink felé, és ezzel párhuzamosan saját haragunkat, ellenszenvünket csökkentsük. Nagyon sokan ragaszkodnak a saját egójukhoz. Kicsi, apró dolgok is ki tudják billenteni az embereket, türelmetlenné és haragossá válnak. Ez nem vezet előre, ebből szenvedés lesz. A boldogság eléréséhez viszont önzetlenségre is szükség van, ami nem az énhez kapcsolódik. Ehhez fontos az önmegtartóztatás.

De vajon hogyan lehet elérni azt, hogy kisebb legyen az egónk, kevésbé hatalmasodjon el a saját énünk? A buddhista tanító szerint ehhez a tudatunkat kell átformálni, képezni.

– Ha egy családot nézünk, és abban az ego elhatalmasodik, akkor az lesz a fontos, hogy én mit akarok. Megbomlik a harmónia, veszekedés lesz. Néha fel kell adni az álláspontunkat és a másik helyzetébe képzelni magunkat: mi lenne, ha a párom lennék én? Ekkor máris máshogy gondolkozunk. Gondoljunk csak a táncra: hol előre, hol hátra, hol jobbra, hol balra lépünk, a végén mégis ott vagyunk középen. A mindennapokban, az életben is mindig meg kell nézni más perspektívákat, nem szabad mindig csak a saját igazunkhoz ragaszkodni. Ez nekem győzelem, a másiknak vereség. Ez nem fog boldogsághoz vezetni. Viszont ha egy családban harmónia van, egyetértésben élnek, a békesség kiterjed, a boldogság nagyobbá válik – mutatott irányt a buddhista tanító.

És azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a 21. században élve a technológia, a fejlődés felgyorsult, egyre intenzívebbek a minket ért hatások, ezért sokkal stresszesebb az életünk, mint akár egy évszázaddal korábban.

– Kiemelten fontos, hogy bátorítsuk a gyakorlókat és próbáljunk Lama Anagarika Govinda szellemiségében élni, amit ő ránk hagyott a keleti buddhista kultúrából. Ahogy mondtam, ez a szerető kedvesség, az együttérzés növelése, a negatív érzelmek, a harag, a méreg csökkentése, a tudat lenyugtatása. Ez a gyógyír, amit alkalmaznunk kell, hogy megszabaduljunk a szenvedéstől – utalt vissza összegzésképpen Drikung Kjabgön Csecang Rinpocse.

A zalaszántói meditációs házban ott ült mellette Tiszteletreméltó Vadzsramálá, Anagarika Govinda tanítványa is, aki még korábbi időkre tekintett vissza Kelet és Nyugat kapcsolatában. Utalt Schopenhauerre és Kőrösi Csoma Sándorra, akiknek életében, munkásságában meghatározó volt a buddhizmus, majd a mai kor emberéről osztotta meg gondolatait.

– Lényeges, hogy a keleti és a nyugati gondolkodásmódról alkotott képzetünk különböző. Nyugati emberként azt hisszük, hogy az intellektusunk, az énünk áll a gondolkodás középpontjában. Ahogy a mondás is szól: „gondolkodom, tehát vagyok”. Ez nagyon belénk ivódott, miközben Keleten sokkal komplexebb a gondolkodás. Benne van az érzékelés, az érzés, a felfogás, tehát sokkal finomabb és sokrétűbb, szélesebb körű – vallja Tiszteletreméltó Vadzsramálá.

A tanító, aki gyakorta jár Magyarországon s tart előadásokat, arra figyelmeztet: amikor a buddhizmus tanait közvetítik, figyelembe kell venni, hogy a nyugati és keleti gondolkodásmód sok mindenben eltér.

– Lama Anagarika Govindának az volt az egyik legnagyobb érdeme, hogy felismerte: óvatosan kell a dharmát nyugaton elterjeszteni, mert könnyen félreérthetik az itt élők. Hosszú éveken keresztül azon dolgoztunk közösen, hogy kitaláljuk a módszert, ami segíti a nyugati ember számára a helyes megértést. Nyugaton úgy vélik az emberek, hogy úgy tudom megoldani a problémáimat, hogy gondolkozva kitalálok valamit és megvalósítom, a külső feltételeket úgy alakítom, ahogy nekem kedvező lesz. Keleten úgy vallják, hogy a saját tudatunkat kell lecsendesíteni ahhoz, hogy igazi változást érjünk el. Nem úgy kell a szenvedéstől megszabadulni, hogy megváltoztatjuk a barátainkat, a családot, a külső feltételeket, hanem a saját tudatunkban kell változást elérni. Nyugaton az egész társadalom arra van berendezkedve, hogy mindig jobbnak kell lenni, tanulnunk kell, mindig jobb és jobb eredményt kell elérni. Ha ez nem sikerül, akkor szégyent, bűntudatot érzünk, szenvedünk. A buddhizmus viszont nem ilyen külső célokat tart fontosnak, hanem azt, hogy a valóságot kell látnunk, a dolgokat a valóságukban kell megtapasztalnunk. Ha ezt gyakoroljuk, akkor fokozatosan tudunk fejlődést elérni.

Mottó

„Ne kövess el egyetlen ártalmas cselekedet sem, erényes tettekben bővelkedj, szelídítsd meg teljesen a tudatod – ez a Buddha tanítása” – olvasható az összegzés a zalaszántói Béke sztúpa honlapján. A vallásról, melynek közel 300 millió követője van világszerte, a Buddhista Misszió így ír: „ A buddhizmus az üdvözülést nem valamilyen hit vagy ideológia elfogadásától teszi függővé, hanem abban az emberi erőfeszítésnek tulaj­donít nagyobb szerepet. Úgy véli, hogy legtöbb szenvedésünket magunk idézzük elő tudatlanságunk, agressziónk és mohóságunk következtében, s életünket az önzetlenség, bölcsesség, mértékletesség, együttérzés fejlesztésével tehetjük boldogabbá, örömtelibbé.”