A „Dunántúl Oroszlánjáról” és Kanizsa váráról hallhattak előadásokat a kanizsai ülésen

Thúry 450 éve lett Kanizsa várának kapitánya. A jubileum kapcsán a város önkormányzata meghirdette a Thúry György-emlékévet több programmal. Az ezek szakmai hátteréért felelő Thúry György Múzeum igazgatója, Száraz Csilla a tegnapi konferencián jelezte: a kanizsai vár és Thúry története mindig foglalkoztatta a helyieket.

– Már 1936-ban dr. Makoviczky Gyula is szorgalmazta a vár régészeti kutatását. Később dr. Kerecsényi Edit néhai múzeumigazgató közbenjárá­sára Méri István, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze komoly feltáró munkát végzett – összegezte Száraz Csilla.

– Thúry György sokak hőse. Azokra a vitézekre hasonlít, akik sosem rettentek meg a túlerő láttán, amikor a haza érdeke kívánta – ennek Cseresnyés Péter miniszterhelyettes, államtitkár adott hangot, aki videóüzenetben köszöntötte a résztvevőket. – Számtalan küzdelemben védte az ország déli határát. Ezért is fontos, hogy helytállását az emlékév során országos üggyé, példává emeljük.

Dénes Sándor polgármester beszédében kiemelte: Thúry György örökségének élővé tétele közös feladat.

– Minél több olyan érintkezési pontot kell találnunk, amely összeköti a várkapitány alakján keresztül a múltat a jelennel – fogalmazott Dénes Sándor.

A köszöntők után nyolc, a korszakkal foglalkozó kutató előadásai következtek.

Dr. Vándor László nyugalmazott megyei múzeumigazgató Kanizsa mezővárosáról s annak pusztulásáról beszélt. Elhangzott: a várnak és a hozzá kapcsolódó török kori történetnek jelentős szakirodalma van, ám magáról a korabeli településről keveset tudni. A történész rámutatott arra is, hogy a középkori Kanizsát csak a múlt század kilencvenes évei­nek közepén lokalizálták, több évtizedes kutatás eredményeként, a Magyar utca és a fényforrásgyár közti területre. Azonban – mint az előadásban elhangzott – a város környékén több vár, erődítmény is állt egykor: többek között Móric­helyen és Újudvaron.

Dr. Kelenik József, az egri Dobó István Vármúzeum igaz­gatóhelyettese a kanizsai vár erődítésének építéstörténetét vázolta. Jelezte, hogy számos újdonságot hoztak napvilágra különböző kutatások e területen. Korábban nem lehetett pontosan tudni, hogy a föld-fa szerkezetű várak hogyan készültek, ma azonban már pontos leírás áll rendelkezésükre a kutatóknak a korabeli várépítésről, amit európai szinten is fontos dokumentumként tartanak számon.